A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával

A 2016/2017. tanévben végzett pedagógiai szakmai ellenőrzések megállapításai:

Vezető-ellenőrzés:

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kiemelkedő területek

Feladatának tekinti az intézmény tanítási-tanulási folyamatainak méréseken alapuló értékelését. Hangsúlyt fektet a tanulói teljesítmények mérésének gyakorlattá válására és az eredmények fejlesztésben való felhasználására. Saját gyakorlatát és az intézmény munkáját is áthatja a differenciálás módszertanisága, az egyéni szükségletek megvalósítása. Az intézményi dokumentáció elkészítésében a diákok képességeinek fejlesztése fogalmazódik meg. Mindezeken nyomon követhető a tudatos tervezés és a megvalósítás figyelemmel kísérése, visszacsatolása. Az érzelmi intelligencia fejlesztését és komplex intelligenciafejlesztést valósítanak meg, melynek alapját a kooperatív tanulásszervezés jelenti.

Fejleszthető területek: nincs

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kiemelkedő területek

A vezetői pályázatában megfogalmazott jövőkép összhangban van az intézményben meghatározott és folyamatosan megvalósuló elképzelésekkel. Nyomonköveti az intézményt érintő kihívásokat, terveket készít munkatársaival a problémák megoldására, a lehetőségek megvalósítására. Mindezek megvalósításában alkalmazza a PDCA ciklus elvét. A belső és külső értékelést eszközként használja a hosszútávú és rövidtávú fejlesztési területek feltárásához. Az intézményben folyó munkát áthatja az egymásra reflektáló információáramlás. A feladatok konszenzusos meghatározása történik, melyek elosztása egyenletes munkaterhelést eredményez. Olyan környezetet teremt az intézményben, mely az újításoknak, megújulásoknak lehetőséget biztosít.

Fejleszthető területek: nincs

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kiemelkedő területek

A vezetett közössége véleményét beépíti önértékelésébe, melyet tudatosan és reálisan fogalmaz meg. Elkötelezettség jellemzi a pedagógusi munkájában és vezetői feladatiban egyaránt. Szakmai önfejlesztése folyamatos feladat számára. Szükség esetén képes a változtatásra, változásra. Önmaga stratégiai vezetését is jellemzi a monitoringozás, visszacsatolás. A demokratikus elvek mentén történő vezetés, a hiteles magatartás és az újításokra fogékony attitűd jellemzi.

Fejleszthető területek: nincs

4. Mások stratégiai vezetés és operatív irányítása

Kiemelkedő területek

A vezetői feladatok kollégákkal való megosztása konkrétan valósul meg. A pedagógusok szakmai ellenőrzésének támogató szemléletű tervezését, megvalósítását végzi. Feladatának tekinti a munkatársai szakmai fejlődésének ösztönzését és ebben való támogatásukat. Az intézményi feladatok megvalósításához munkacsoportokat hoz létre, melyek munkájában maga is részt vesz. Szakmai tudásmegosztó fórumot működtet. Konstruktív szemléletű, demokratikus rendszerű döntéshozatali formát alkalmaz. Nyugodt, elfogadó légkörű, fejlesztő szemléletű munkahelyi légkört alakított ki.

Fejleszthető területek: nincs

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kiemelkedő területek

A jogszabályok és szabályozók megismerése jellemzi. A tájékoztatást több szinten valósítja meg mind az intézményen belül, mind pedig a partnerekkel szemben. Ennek eszközei között szerepelnek a hagyományos és a legkorszerűbb módszerek. Az erőforrások számbavétele, az intézmény céljainak megfelelő felhasználásuk tervezése jellemzi. Az intézményi döntési folyamatok nyomon követhetőségét biztosítja, dokumentációt készít róluk. Intézménye partnereinek meghatározása és a velük való kapcsolattartás jellemzi. Kapcsolatrendszere hatékonyan segíti az intézményi célok megvalósulását. A szakmai munka és az érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a a környezetvédelmi célkitűzéseik nyilvánosságra kerülését is megvalósítják.

Fejleszthető területek: nincs

Pedagógus ellenőrzés: nem történt

A 2017/2018. tanévben végzett pedagógiai szakmai ellenőrzések megállapításai:

Intézményellenőrzés:

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai elkészítésébe az intézmény vezetése bevonja a nevelőtestületet, az egyéni kezdeményezéseket, munkaközösségi javaslatokat is figyelembe veszi ennek megvalósítása során. (Forrás: Intézkedési terv, pedagógus interjú) Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az egymást követő két év munkatervei és az éves beszámolók – a munkaközösségi beszámolókkal kiegészítve – alapján, nyomon követhető a dokumentumok egymásra épültsége. pl.: Pedagógiai Program 1.11. fejezetének 1-2.pontja és 1.12. fejezete részletezi a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való bánásmódot. A képességek kibontakoztatását szolgáló tevékenységeket meghatározták. A választható órakeretből megvalósuló foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások a megfogalmazott cél megvalósulását szolgálják. Ez a Pedagógiai Program 1.7. fejezet 2. pontjában, az SZMSZ 4. sz. mellékletében megjelenik. Az éves munkatervekben ez konkrét tevékenységként jelenik meg: versenyek, projektnapok, rendezvények formájában – pl.: Szépíró verseny az SNI, BTMN tanulók számára, Digitális témahét, Boldogságóra a Boldogságprogram keretében.

1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A Vezetői program és a Pedagógiai Program bevezető rész helyzetelemezésében a tagintézmény-vezető feltárta az intézmény erősségeit és változtatásra érdemes folyamatait illetve igényeit. Pl. a tanulók önálló ismeretszerzésre, önművelésre való felkészítése, szilárd alapkészségek kialakítása, tevékenységközpontú tanítás, esélyegyenlőség biztosítása. A település egyetlen, meghatározó köznevelési intézményeként, fontosnak tartják a helyi lakosok igényeit, illetve Szeged közelségének elszívó hatása ellensúlyozásaként, családias hangulatú, a gyermekek iránt felelősséget érző, a mai kor kihívásainak megfelelő tudást közvetítő, a szülők támogató segítségét értékelő nevelést-oktatást, melynek hatása már megmutatkozik a beiskolázási adatokból az első osztálynál. Ezt a pedagógus és szülői interjúk is alátámasztották. (Forrás: éves intézményi beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú, szülői interjú)

1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Kiemelt feladatnak tekintik a Pedagógiai Program alapján a „tanulók személyre szóló fejlesztését, a motivációt, az egyéni képességek kibontakoztatását, differenciálást, a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának, toleranciájának fejlesztését, olyan módszerek alkalmazásával, amelyek megerősítik a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni.” Ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás, hatékony együttnevelés (IPR) módszereit megismertető, Tehetségponttá válást segítő továbbképzéseken vett részt a tantestület. A pedagógus tanmenetekben a tanórákat is így tervezik. (Forrás: Továbbképzési program, munkaközösségi beszámolók, tanmenetek)

1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény az ÜFCS tagintézményeként működik. A tagintézmények munkájának összehangolását az intézményvezető és helyetteseik (két tagintézmény-vezető és a művészeti oktatásért felelős helyettes) és az Intézményi Tanács támogatásával gyakorolják. SZMSZ I. Bevezető részében szabályozzák és egyértelműsítik a képviseleti jogkört. (igazgató képviseli az intézményt) SZMSZ Szervezeti felépítése szemlélteti a kötelezettséget a Szegedi Tankerületi Központ, és az Intézményi Tanács felé. Pl.: Karbantartási- és fejlesztési igény érvényesítése „Igénybejelentő lapon” történik, amely után a tankerületi referens elindítja az intézkedést. Döntési jogköre jogszabályban és a Szegedi Tankerületi Központ belső szabályzatában foglaltak szerint van. (Forrás: vezetői interjú, SZMSZ)

1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

A 2018. január 1-től 2022. december 3-ig tartó intézményi önértékelési ciklust lezáró Intézkedési tervben a stratégiai dokumentumok kiemelt céljai és feladatai megtalálhatóak. A dokumentumokban a tudatos jól megtervezett stratégiákat igazolják az éves tervezések, tanmenetek, látogatási-, és továbbképzési tervek, továbbá a tanulói teljesítmények és szülői visszajelzések. (Forrás: Intézkedési terv, helyszíni dokumentumelemzés, pedagógus interjú, szülői interjú)

1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az intézményi munkatervekben, és az éves beszámolókban nyomon követhetőek a Pedagógiai Programban meghatározott stratégiai célok tevékenységhez kötött megvalósításai. Pl.: Pedagógiai Program 1.3. – kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének a kiemelt szerepe. A vezetői programban megfogalmazott vezetői koncepció időarányos megvalósítása bizonyítható. Törekednek a beszámolókban a visszacsatolásra, biztosítva az újratervezhetőség lehetőségét. Pl.: A 2016/2017-es tanévben a 21 fő 8. osztályos tanuló 100%-os beiskolázást mutat, az intézmény tanulmányi átlaga: 4,11, bukás nem volt – ehhez hozzájárult a tantárgyfelosztásban szereplő fejlesztő foglalkozások tervezése, a Boldogságórák, az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek. (Forrás: beszámolók, munkatervek, Pedagógiai Program)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az oktatáspolitikai célok figyelembevételével készültek. A Pedagógiai Program az érvényben lévő kerettantervre építve határozza meg helyi tantervét, melyben hangsúlyosan szerepel a kulcskompetenciák fejlesztése. A Pedagógiai Program 1.3.1. fejezete utal a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítására. pl.: „tanulók személyre szóló fejlesztését, a motivációt, az egyéni képességek kibontakoztatását, differenciálást, a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának, toleranciájának fejlesztését (Forrás: Pedagógiai program). A továbbképzési program és a beiskolázási terv ennek alapján tartalmazza a nevelőtestület tagjainak felkészítését pl.:”Boldogságórák” elméletének és módszertanának elsajátítása, MRSZE Diákrelax műhely autogén tréning, Szakvizsga megszerzése fejlesztő, differenciáló pedagógia területéből. (Forrás: Beiskolázási program és beiskolázási terv, Pedagógiai program)

1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

A dokumentumban a tudatos jól megtervezett stratégiákat igazolják az éves tervezések, tanmenetek, látogatási – továbbképzési tervek, továbbá a tanulói teljesítmények és szülői visszajelzések. A Pedagógiai Program 1.3.1. pontjában szerepel a hatékony támogatás a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Ennek érdekében pl.: felvilágosító munkát folytatnak a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, az érintett tanulók helyzetéről az osztályfőnökök beszámolnak havi rendszerességgel, szoros kapcsolatot tartanak a település önkormányzatával, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Szakmai Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadóval, Családgondozókkal. Pályáztak az Erzsébet tábor, a Határtalanul pályázatra, Erdei iskolai programra stb., amik szintén enyhítik a rászorulók terheit. (Forrás: Pedagógiai Program, beszámoló, pedagógus interjú)

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A stratégiai tervekben megjelenő oktatatási-nevelési célok megjelennek az operatív tervezési dokumentumokban, azok megvalósulása nyomon követhető az éves beszámolókban. Pl.: A tanuló fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét (Pedagógiai Program: 1.3.3. és 1.5. fejezete) Az egészségnevelés megvalósulási színterei a mindennapos testnevelés, egészségfejlesztő iskolai programok, komplex intézményi mozgásprogram, szabadidős közösségi mozgásprogramok. Az éves beszámolókban pl.: papírgyűjtés, egészséghéten, egészségmegőrző előadások, Erdei iskolai program, ÖKO- iskolai program, Állat- és Növényszeretet Napja rajzpályázat, tantárgyi tanmenetekben „Egészségtan” címmel óratervbe illesztetten is szerepelnek, az ezzel kapcsolatos témák, melyeken keresztül széleskörűen gondoskodnak a tanulók egészségtudatos és környezettudatos szemléletének fejlesztéséről. (Forrás: Pedagógiai Program, éves munkaterv, éves beszámoló, tanmenet, vezetői interjú, pedagógus interjú)

1.3.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A megvalósításról szóló intézményi dokumentumok (Éves munkaterv, Munkaközösségi munkatervek, DÖK-munkaterv) elkészítése és jóváhagyása a nevelőtestületi értekezletekről szóló jegyzőkönyvekből kiderül. A DÖK segítő pedagógus az interjú során beszámolt arról, hogy a tanulói demokráciára nevelés fontos feladata az intézménynek. Ezzel kapcsolatban gyakorolják a diákjogokat az iskolában. Évente egy iskolai programról dönthetnek a diákok és számtalan tanórán kívüli program esemény szervezésében, lebonyolításában tevékenyen részt vesznek, iskolarádiót működtetnek, szervezik az iskolai faliújság gondozását. Gondoskodnak az osztálytitkárok az információáramlásról. (Forrás: éves munkatervek, munkaközösségi munkatervek, éves beszámolók, pedagógus interjú)

1.3.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

A Pedagógiai Program 1.3.1 pontjában megfogalmazzák az intézmény oktatási céljait „Oktatás-nevelés célja: elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; az alapkészségeket kimunkálja (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és a gyermekek képességeit figyelembe véve differenciáltan fejlessze azokat” és a 1.3.3. pontban a célokból eredő feladatokat. Figyelembe veszik a helyi sajátosságokat, a lakókörnyezet, a jellemző életkörülmények, a tanulói összetételt. Törekednek a praktikus ismeretek hatékony átadására. A 2009/2010. tanévtől kompetencia alapú oktatás (Pedagógiai Program 1.3.1 fejezete) az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárásokat is tartalmazza. (Forrás: Pedagógiai Program, pedagógus interjú, vezetői interjú, helyszíni bejárás)

1.3.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

A pedagógusok tanmeneteiben megjelenik a Pedagógiai Program 1.3.1. fejezetében meghatározottak alapján a tanulói szintfelmérés, melynek eredménye alapján gondoskodnak a hatékony felzárkóztató munkáról mind tanórán, mind tanórán kívül. Az OKM mérés eredményeinek tapasztalatai alapján tervet készítettek, amely segíti a tanulmányi eredmények javítását. A vezető elmondta az interjú során, hogy az intézmény minden pedagógusának feladata a kompetenciaméréshez szükséges tudástartalmak elsajátíttatása, a kulcskompetenciák fejlesztése. Tanítási órán kívüli programokkal is segítik a fejlesztést. Témahetek (Digitális témahét, ÖKO-iskolai programok, stb.) is szolgálják a szülői elégedettség alakulását, valamint ezekbe a programokba bevonják a szülőket is. (Forrás: éves munkatervek, éves beszámolók, web-oldal, helyszíni bejárás, pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Az éves munkaterv, munkaközösségi tervek, az éves beszámolók egymásra épülnek. A tervezésnél a célok eléréséhez a szükséges feladat lebontás pontosan rögzítve van, ami a megvalósítást eredményezi. A célokhoz feladatok, személyek, eszközök vannak rendelve. (Forrás: Intézményi önértékelés, munkatervek, beszámolók)

1.4.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Az egymást követő két évben a korábbi év tapasztalatát beépítve a korrekció, fejlődést ösztönző lépések nyomon követhetőek. Pl.: a tanulmányi munka szintjének további emelése: az osztályközösségek tanulmányi helyzetének havi mérése, az eredményekből következtetéseket vonnak le, cselekvési tervet alkotnak. A beszámolók rövid reflexiót is tartalmaznak a megvalósulásról. (Forrás: Éves beszámoló, munkatervek, pedagógus interjú, vezetői interjú)

1.4.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A Pedagógiai Programban kiemelt feladat az egyéni képességek kibontakoztatása, differenciálás, a digitális kompetencia fejlesztése. A pedagógusok önfejlesztési terveiben hangsúlyozottan szerepel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek minél alaposabb megismerése, a kialakult jó gyakorlatok gyűjtése, rögzítése, IKT eszközök, programok használata a digitális kompetencia fejlesztése, a digitális taneszközök napi szintű alkalmazásának elősegítése a tanórákon. Ez nyomon követhető a tanmenetekben is. (Forrás: Pedagógiai Program, munkatervek, tanmenetek, önfejlesztési tervek, helyszíni bejárás, vezetői interjú, pedagógus interjú)

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

A meghatározott pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök, eljárások az intézmény lehetőségeihez igazodnak, konkrétan, tevékenységhez rendelhetően vannak megfogalmazva. (Forrás: Intézményi önértékelés, helyszíni dokumentumelemzés) A pedagógusok a tantárgyi tanmenetükben beépítik a témahetek, projektoktatás tananyagtartalmait, a választott módszerek, eljárások elősegítik a hátránykompenzációt. A lemaradók számára egyéni fejlesztési tervet készítenek. (Forrás: tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek)

1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A tanügyi dokumentumokban az éves tervezés megvalósulása bizonyítható, az eltérések a tanulói csoport elsajátítási ritmusához igazodnak. (Forrás: tanmenetek)

1.5.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A tanmenetekben megjelölt témák, tananyagtartalmak nyomon követhetőek az intézményi nyilvántartásokban, tanügyi dokumentumokban. Megvalósulásuk az iskolai tárlókban, kiállítóhelyeken is szerepelt. (Forrás: tanmenetek, naplók helyszíni bejárás, egyéni fejlesztési tervek)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézmény rendelkezik éves belső ellenőrzési tervvel, amely időütemezést és felelősöket is megjelöl a területeken kívül. (Forrás: Belső ellenőrzési terv, beszámolók)

1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

A belső ellenőrzési terv egyértelműsíti személyekre bontva az ellenőrzés célját és módszereit. (Forrás: Belső ellenőrzési terv)

1.6.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A tagintézmény beazonosított eredményességi mutatókkal rendelkezik. (versenyeredmények, intézményi és országos mérések, mérési eredmények, DIFER mérési eredményei, szintfelmérés a 4. és 8. osztály végén magyar nyelv és irodalomból, matematikából és angol nyelvből, tantárgyakhoz kapcsolódó felmérők).

1.6.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. A meghatározott célok, feladatok, alapelvek konkrétak, megjelennek a tanmenetekben, tematikus tervekben, fejlesztési tervekben. A lemorzsolódási jelentés alapján külső partnereket is bevonnak a tanulási kudarc elkerülése érdekében. pl.: Családsegítő Szolgálat munkatársait, iskolapszichológust, logopédust. (Forrás: vezetői interjú, beszámolók, intézményi önértékelés jegyzőkönyve)

1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

A pedagógusok önfejlesztési tervei alátámasztják azt, hogy elvégzik a szükséges visszacsatolást az ellenőrzések eredményei alapján. (Forrás: önfejlesztési tervek, intézkedési tervek)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Az intézmény rendelkezik a pedagógusok kompetenciaalapú teljesítményértékelési szabályzattal, amely alapján elvégzik saját önértékelésüket, majd erre építi a vezető a dolgozó éves értékelését. Ez közvetlen visszacsatolást is szolgál a dolgozók részére. (Forrás: vezetői interjú, dokumentumelemzés)

1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Az iskolavezetés aktívan részt vesz az intézményi önértékelés kiépítésében, működtetésében. Az önértékelés kollektíven valósul meg. Az adatgyűjtésben valamennyi pedagógus részt vesz. Törekednek az időarányos megvalósításra. (Forrás: önfejlesztési tervek, helyszíni dokumentumelemzés, vezetői interjú.)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

DIFER-mérés, NETFIT-mérés, OKM mérés, képességmérés működik az intézményben. Ezek eredményeit közzéteszik, illetve ezekből és a központi írásbeli felvételi eredményekből következtetéseket vonnak le. A pedagógusok egyéni és munkaközösségi szintű méréseket is végeznek. Év elején rendszeres szintfelmérések vannak. A tanárok rendszeresen hospitálnak egymás óráin, ahol közvetlen információkhoz jutnak a diákokról. (Forrás: beszámolók, dokumentumelemzés, éves beszámolók, pedagógus interjú.)

1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A Pedagógia Program tartalmazza a tanulói értékelés alapelveit, követelményeit, alsó- és felső tagozaton az értékelési határértékeket. Minden osztályban bevezetésre került a negyedévenkénti szöveges értékelés. A szülői értekezleteken, fogadó órákon tájékoztatják a szülőket az értékelési módszerekről. (Forrás: pedagógus interjú, szülői interjú, Pedagógiai Program)

1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Nemcsak szülői értekezleten, hanem fogadóórákon is lehetőségük van a szülőknek tájékozódni az intézmény ellenőrzési és értékelési rendszeréről, a tanuló előmeneteléről. Biztosítják a betekintést a tanulói produktumokba. (Forrás: pedagógus interjú, szülői interjú)

1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, féléves, éves összesítő táblázatokban dokumentálják, elemzik és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. A meghatározott célok, feladatok, alapelvek konkrétak, megjelennek a tanmenetekben, tematikus tervekben, fejlesztési tervekben. Az országos kompetenciamérések eredményeit a nevelők felhasználják a differenciált fejlesztéshez. Az e-napló segítségével, naprakész információkkal rendelkeznek minden diák teljesítményéről. (Forrás: intézményi önértékelés jegyzőkönyve, pedagógus interjú)

1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A fogadóórákon és szülői értekezleten rendszeresen beszámolnak a szülőknek gyermekük teljesítményéről. Az intézményben használt e-napló, és a hagyományos ellenőrző pedig, azonnali visszacsatolást szolgáltat a szülőnek a tanuló előrehaladásáról. Több pedagógus zárt facebook csoportot hozott létre, amelynek segítségével napi kapcsolatban áll a szülőkkel. (Forrás: pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú)

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az iskola hatékony működését befolyásoló ellenőrzések adatainak a gyűjtése és elemzése folyamatos, amelynek a figyelembe vétele, beépítése megjelenik a tervezésben. Pl.: a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának visszaszorítása, a fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása. Az egyéni fejlesztés hatékony irányítására törekszik az intézmény vezetője. (Forrás: intézményi önértékelés jegyzőkönyve, tervezési dokumentumok)

1.9.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégzik a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket, melyeket elemeznek a munkaközösségek. A munkatervek módosítása ettől függően történik meg. (Forrás: Pedagógiai Program 1.3.4. fejezete, dokumentumelemzés, munkatervek, beszámolók)

1.9.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Kiemelt feladatként kezelik a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Ezért felzárkóztató és tehetséggondozó csoportokat hoztak létre. Az intézményi önértékelés eredményeit figyelembe véve Intézkedési tervükben a tanulói viselkedésfejlesztést tűzték ki egyik fejlesztési célul.(Forrás: Pedagógiai Program 1.3.4. fejezet, vezetői interjú, intézményi önértékelés dokumentumai)

1.9.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Új, innovatív tanulási-tanítási eljárások alkalmazásában élen járnak. Pl.: Boldog Iskola – boldogságprogram és a relaxációs órák (a pedagógusok kezdeményezésére indult), ÖKO-iskola létrehozása, az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím birtokosaiként Szakmai Nap szervezése, a kooperatív tanulási technika intézményi szintű alkalmazása. (Forrás: dokumentumelemzés, Pedagógiai Program, beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú.)

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nem kerül megjelölésre.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési, demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését, a színvonalas nevelő-oktató munkát. A pedagógusok, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására törekednek, ezt támasztja alá a Boldogság program, TEIS program, Digitális témahét, diák-relaxációs órák intézményi szintű bevezetése. Értékteremtő és értékközvetítő szerepe az iskolának bizonyítható, mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. A pedagógusok aktívak és nyitottak a pedagógiai újítások terén. A belső tudásmegosztás szervezeti kultúrája kiépült. A Csólyospálosi Általános Iskolát a legtöbb hozzáadott pedagógiai értéket teremtő magyar iskolák közé sorolták. Ez azt jelenti, hogy az iskolában az átlagosnál nagyobb a pedagógiai munka fejlesztő hatása. (Forrás: Pedagógiai Program, beszámolók, munkatervek, önfejlesztési tervek, intézkedési tervek, vezetői interjú, pedagógus interjú)

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A személyiségfejlesztés kiemelten fontos munkájukban. A beszámolókban hangsúlyos helyet kapnak az ezekkel kapcsolatos feladatok, eredmények, lehetőségek megfogalmazásai. Minden pedagógus készít egyéni beszámolót. Az eredmények a félévi és éves beszámoló mellékletét képezik. Nem csak a sikeres tanulóik eredményeit emelik ki, hanem például „Lehet neked is jobb jegyed” oklevél átadásával az önmagához képest legtöbbet javító gyermekek teljesítményét is elismerik a tanévzáró ünnepélyen. (Forrás: beszámolók, interjúk, értékelőlap)

2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

A SZMSZ-ben is kitűnik a szervezeti felépítésből, hogy az iskolai tanulói létszámhoz igazított vezetői létszám látja el az intézmény irányítását. A jól felszerelt iskola a kötelező anyagon túl, sokszínű, a gyakorlatban jól alkalmazható ismereteket nyújt diákjainak. (színvonalas tehetséggondozás, népszerű, színvonalas rendezvények, Boldog Iskola, ÖKO-iskola, Bázisintézmény, kooperatív munka, Bozsik program, interaktivitás, kompetenciafejlesztés, személyiségfejlesztés, esztétikus környezet, we speak English, ECDL vizsgára való felkészítés, művészeti oktatás) A szervezett tanulási stratégiát a rendszeresség, a jó munkaszervezés, a tanulandó anyagok jó beosztása, strukturálása jellemzi. „Kis közösség lévén nagy előnyük a közöttük működő mindennapos kommunikáció mind a gyermekekről, mind pedig a szakmai dolgokról.”- fogalmazták meg az intézményi önértékelés értékelőlapján. (Forrás: önfejlesztési tervek, értékelőlap, pedagógus interjú, helyszíni bejárás, SZMSZ, vezetői interjú, beszámolók)

2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A pedagógusok fontos feladatuknak tartják tanulóik megismerését, képességeik feltárását és kibontakoztatását. Családlátogatások, személyes beszélgetések,(“Hallgasd úgy, hogy elmesélje” a mindennapi tanulókkal való kapcsolatuk mottója.) a gyermek viselkedésének, ápoltságának megfigyelése, iskolán kívüli viselkedésének megismerése, szociometriai társas-kapcsolatrendszerének feltérképezése, a tantestületi esetmegbeszélések szintén segíti a monitorozást. Szoros kapcsolatuk van a Családsegítő Szolgálattal, a védőnővel, óvodával. (Forrás: vezetői interjú, pedagógus interjú, szülői interjú, önértékelés dokumentumai)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A pedagógusok az új módszereket, tanulásszervezési eljárásokat a régiekkel ötvözve alkalmazzák a tanulócsoportokhoz, a tananyaghoz igazítva. Ötleteiket, tapasztalataikat belső műhelymunka, hospitálások, konzultációk keretében megosztják egymással. Módszertani kultúrájukban hangsúlyosan szerepel a differenciálás, a kooperatív és az egyénre szabott módszerek alkalmazása a tanítási órákon. Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók számára biztosítják a szakvélemény által javasolt segítségeket. (Forrás: vezetői interjú, pedagógus interjú, beszámolók, továbbképzési terv)

2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A fejlesztésre szoruló tanulók korrekt nyilvántartása megtörténik. A BTMN-es gyerekeknek heti két óra fejlesztést tudnak biztosítani, melyet fejlesztő pedagógus tart. Az SNI-s gyermekeket heti kettő órában gyógypedagógus látja el. Az intézményben logopédiai fejlesztés, gyógytestnevelés, iskolapszichológusi ellátás is van. A HH és HHH tanulók képességfejlesztése a korábban bevezetett IPR elveit követi; (pl.: be – és elfogadó szemlélet, új tanulásszervezési eljárások, módszerek, széleskörű tevékenységformák) (Forrás: egyéni fejlesztési tervek, interjúk)

2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A kiemelt célok beazonosítása megtörtént a Pedagógiai Programban, amelynek teljesítésére minden pedagógus törekszik a tanórai és tanórán kívüli időkeretében. Ezt segítik a DÖK munkatervében szereplő programok is. Az önfejlesztési tervekben időhatárokra bontva ennek ütemezése megfigyelhető. A Munkatervekben és beszámolókban is utalnak ennek megvalósítására. (Forrás: önfejlesztési tervek, munkatervek, beszámolók)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A pedagógusok a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról rendelkeznek a szükséges információkkal, a szakvélemények javaslatait ismerik, melyeket eredményesen alkalmaznak fejlesztő munkájuk során. Erre bizonyíték, hogy „az utolsó 5 év vonatkozásában az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása matematika kompetenciaterületen az átlagnál jobb (a telephely eredménye szignifikánsan jobb, mint amit a hasonló CSH-indexű iskoláktól várnánk),” vagy a szövegértésnél átlagos. Az elmúlt tanévben nem volt tantárgyi bukás az intézményben és a tanulmányi átlaguk is (4,11) magas. (Forrás: OKM. eredmények elemzése 7. old., egyéni fejlesztési tervek, beszámolók)

2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A meglévő adatbázis alapján egyértelműen nyomon követhető, hogy ezeket az információkat gondozzák. A szakvélemények hozzáférhetőek az adott osztály dokumentumainál az ott tanítók számára, melyeket fel is használnak mindennapi munkájuk során. Kapcsolatot tartanak a szociális ellátó hálózattal, szoros együttműködés látszik a fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelést tartó pedagógussal. (Forrás: egyéni fejlesztési tervek, pedagógus interjú)

2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

A szociális hátrányok enyhítése, az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladata az intézménynek. Az integráció értékeit szem előtt tartva, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében szorongásoktól mentes környezetet igyekeznek biztosítani a tanulók számára, ahol mindenki a képességeinek és fejlődési ütemének megfelelően dolgozhat, motivált, növekedhet az önbizalma. A differenciálás és a kompetencia alapú oktatás módszereit eredményesen alkalmazzák ennek érdekében. (Boldogság program) A szociális hátrányok kompenzálását pályázati lehetőségek (tanulmányi kirándulások, táboroztatások) kihasználásával, egyéb belső és külső forrásokból származó anyagi juttatásokkal próbálják segíteni. Osztályprogramokkal, kirándulásokkal, színházlátogatással stb. igyekeznek pozitív élményekhez juttatni a szociális hátrányban lévő tanulóikat. (Értékelőlap) Felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, amely tanügyi bonyolítása az intézmény vezető irányításával történik. (tantárgyfelosztásban is megjelenik). (Forrás: vezetői interjú, pedagógus interjú, intézményi önértékelés értékelőlapja)

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A Pedagógiai Programban kiemelt cél a tanulás támogatása. A szakmai dokumentumokban megjelenik a nevelési-oktatási módszerek alkalmazása. Az iskola kisebb létszámú osztályainak köszönhetően, családias a légkör, több időt tudnak fordítani diákjaikra. Állandó kapcsolatban vannak a szülőkkel. A gyermekek egyéni, eltérő képességeinek (a tanulási nehézséggel küzdő, mind a tehetséges tanulók) fejlesztésénél a differenciálást, a kooperatív technikákat, a projektoktatást, a fejlesztő foglalkozásokat, a tehetséggondozó szakköröket, az empatikus hozzáállást, a személyre szabott fejlesztést nagyon fontosnak tartják. Néhány csoportban megvalósították az iskolaotthonos nevelést. ( Forrás: dokumentumelemzés, Pedagógiai Program 1.3.4. fejezete, szakmai beszámolók, munkatervek, pedagógus interjú)

2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

A Pedagógiai Program célkitűzéseinek megvalósítását hivatott munkatervekben az előző évi értékelésekre építve, kiemelt fejlesztési területek: a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának visszaszorítása, a fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása szaktanárok és fejlesztő foglalkozások segítségével, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása. A minimum, ill. alapszint alatt teljesítő tanulók aránya kicsi a tagintézményben az OKM mérések eredményei alapján, tehát eredményes fejlesztő munka folyik az intézményben. (Forrás: Pedagógiai Program, egyéni fejlesztési tervek, munkatervek, tantárgyfelosztás, pedagógus interjú, vezetői interjú)

2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A pedagógusok a beszámolók és a munkatervek, valamint az interjúk tanúsága szerint szívesen alkalmazzák a kompetencia alapú oktatást, projektoktatást, csoport munkát, kooperatív technikákat, digitális eszközöket, programokat az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására. (Forrás: önfejlesztési tervek, beszámolók, munkatervek, tanmenetek, pedagógus interjú, vezetői interjú)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

A helyi tantervben, az egyes tantárgyak tanmenetében, az éves munkatervekben szerepel az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánnak hozzájárulni. A Pedagógiai Programjukban megfogalmazták, kidolgozták az intézmény egészségstratégiáját, drogstratégiáját is. (Forrás: Pedagógiai Program 1.3.4, 1.5.4, 1.5. fejezetei, munkatervek, beszámolók, pedagógus interjú.)

2.5.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

Elnyerték az ÖKO-iskola címet és mindent megtesznek azért, hogy tanulóikat a természet szeretetére, a fenntartható környezet megvalósítására, közvetlen környezetük védelmére és környezettudatos magatartásra neveljék. A munkatervük fontos részét képezik e nevelési területhez kapcsolódó programok. Ezeken a programokon, versenyeken, előadásokon is tudatosan alakítják ezt a szemléletet. (használt olaj- és zsírgyűjtés, papírgyűjtés, Újrahasznosítás otthon c. pályázat, víz világnapi vetélkedő, papírgyűjtés, fotópályázat, rajzpályázat, kreatív alkotói pályázat, Erdők Hete, madáretető készítés, Kézmosás Világnapja, stb.) A szelektív hulladékgyűjtésre is nagy hangsúlyt fektetnek. Elnyerték a „Madárbarát kert” címet is. (Forrás: munkatervek, beszámolók, pedagógus interjú, helyszíni bejárás.)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

Hagyományápoló, hagyományteremtő közösségfejlesztési programjaik vannak. Iskolai szinten az Erzsébet-táborok, az ünnepségeik, az iskolai kirándulások, a gyermeknap, a DÖK programok, az ÖKO programok, Boldog Iskola programok, színházlátogatások, pályaorientációs nap, Határtalanul program (Erdély), testvériskolai cserekapcsolat, sportrendezvények mind nagyszerű lehetőség a közösségfejlesztésre. Osztály szinten az éves osztályfőnöki munkatervek tartalmazzák a közösségfejlesztés területeit, programjait. (Forrás: pedagógus interjú, munkatervek, beszámolók, helyszíni bejárás)

2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A Pedagógiai Program 1.7. fejezete erre utal, amelynek megvalósítása minden pedagógus feladata. (Forrás: munkatervek, beszámolók, pedagógus interjú)

2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A munkatervekben részletesen megjelennek a feladatok havi lebontásban, ahol lehetséges pontos időpontok, határidők megadásával. A DÖK programok beszámolója szorosan illeszkedik az intézményi alapelvekhez. pl.: hagyományok ápolása. Ezt a szülői interjú is alátámasztja, hiszen a sokszínű, változatos, magyarságtudatot erősítő programok vonzóak a szülők számára. Az iskolarádió, iskolaújság, sportkörök önszerveződő diákcsoportok, melyeket az iskola fokozott odafigyeléssel támogat. A családi nap, a karácsonyi programok, a farsang, stb. diákfeladatai segítik a szervezeti kultúra fejlődését. (Forrás: Pedagógiai Program 1.3.4. fejezete, pedagógus interjú, szülői interjú, dokumentumelemzés)

2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

A pedagógusok és tanulók közötti információcsere legfontosabb működtetője a DÖK. Rendszeresek a véleménycserék, a gyerekek bátran kinyilvánítják véleményüket, kérdeznek, javaslatokkal élnek. Az e-napló, egyéni beszélgetés, zárt csoportok a facebookon is ösztönzik az együttműködést. (Forrás: pedagógus interjú, beszámolók)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19. Közösségi programokat szervez az intézmény.

Változatos és sokszínű iskolai közösségi programokat szerveznek, ami elősegíti a tanulói együttműködést. Szívesen vesznek részt ezeken a szülők is. pl. Katalin bál alkalmával támogatják az iskolát. A települési rendezvények aktív részesei. Kiemelkedő szerepet játszanak a falu közéletében. (Forrás: szülői interjú, vezetői interjú, pedagógus interjú, éves beszámolók.)

2.7.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Minden évben megszervezi október végén a tökfaragást, karácsonyi kézműves foglalkozást, februárban a farsangi jelmezbált, általában a tanév végén pedig a gyermeknapi (DÖK nap) programokat. Emellett az iskolai programok megvalósításában is aktívan kiveszik a részüket. (Forrás: beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú)

2.7.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülők aktívan segítik támogatásaikkal és munkájukkal az iskolai programokat, az iskolát. pl.: Katalin bál, karácsonyi programok, mézeskalács sütés, családi nap, anyagok biztosítása az iskolai felújításhoz, társadalmi munka, stb. (Forrás: pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú)

2.7.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

A szülői szervezet – a szülők képviseletében – a jogszabályoknak megfelelően véleményt formál, javaslatokat ad a fejlesztő intézkedések meghozatalához. Elégedettségi mérést és igényfelmérést is végeznek a szülők körében. (Forrás: SZMSZ, szülői interjú)

2.7.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülői kérdőívek alapján a szülők pozitív véleménnyel vannak az iskola munkájáról és légköréről, az iskola életébe való bevonásukról. Ezt a beiskolázási statisztika is alátámasztja. (Forrás: szülői kérdőívek, szülői interjú)

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A tanulói viselkedés további fejlesztése, mely az intézményi önértékelési folyamat végén megfogalmazott intézkedési tervben is szerepel

Kiemelkedő területek:

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát a nevelőtestület és az iskolavezetés véleménye alapján és a szülői kérdőívek eredményei is ezt támasztják alá. Az iskolai dokumentumok alapján a Szakmai Nap, a belső továbbképzési napok, az óralátogatások, konzultációk szervezése, a havi Disputa Délutánok a nevelőtestület számára is hasznosak. A pedagógus önfejlesztési tervekben hangsúlyosan jelenik meg a tanulói személyiség fejlesztésére való törekvés, a differenciálás, amelynek módszer- és eszköztárát belső tudásmegosztással is gyarapítják. A közösségépítés hangsúlyos az iskola életében. Dokumentumaikban és a weboldalukon is számos bizonyítékot találunk erre. Változatos, sokszínű iskolai élet jellemzi az intézményt, amelyet a szülők is pozitívan értékelnek és támogatnak. (Forrás: dokumentumelemzés, pedagógus interjú, szülői interjú)

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Kiemelt figyelmet szentelnek a tanulás-tanítás eredményességének felmérésére. A tanulmányi mutatók a továbbtanulási eredményekben is megmutatkoznak. A tanulói nyomon követés rendszeres. A tanulmányi versenyeredményeik számottevőek. pl.: A fiú labdarúgás, angol nyelvi levelezős verseny, Szt. Johanna Gimi levelezős olvasóverseny, magyar nyelvi versenyek (Simonyi Zsigmond helyesírási, Kazinczy-szépkiejtési verseny), természetismereti, népdaléneklési versenyek eredményei. Az OKM eredményük az utolsó 5 év vonatkozásában a kompetenciaméréseken egyenletes- országos átlag feletti vagy attól szignifikánsan nem eltérő- teljesítményt mutatott. Nemcsak a tanulást, hanem a nevelést, az érzelmi képességek fejlesztését is kiemelten fontosnak tekintik. Erre bizonyíték az intézményben működő „boldogság program”, a relaxációs órák, a sokszínű tanórán kívüli programok. (Forrás: éves beszámolók, mérési eredmények elemzései)

3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

Szoros együttműködés jellemzi az általános iskolai és művészeti iskolai oktatást, a település önkormányzatával való partnerségüket. A Vezetői program is alátámasztja ezt. Közös pályázataik is segítik a tanulók változatos fejlesztését, a tanulói versenyeztetések és tanulói programok finanszírozását. A kooperáció elősegíti a külső erőforrások hatékony felhasználását. (Forrás: dokumentumelemzés, éves beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú)

3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

Elemző munkájuk végeredményeként következtetéseket vonnak le, amely alapján Intézkedési tervet alkotnak. A munkatervekben az előző évi értékelésekre építve kiemelt fejlesztési területeket jelölnek ki, pl.: a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentése, a fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása, hátrányos helyzetű tanulók támogatása, stb. Ebben a feladataikat ütemezik, majd pedig ellenőrzik azok megvalósulását. Eredményeik alátámasztják az intézmény pedagógusainak elkötelezett munkáját. (Forrás: dokumentumelemzés, éves munkatervek, beszámolók, intézkedési tervek, OKM mérések elemzései.)

3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

„A tagintézmény tanulói az utolsó 5 év vonatkozásában a kompetenciaméréseken egyenletes- országos átlag feletti vagy attól szignifikánsan nem eltérő- teljesítményt nyújtottak. Az elért átlagpontszám a 6. és 8. évfolyam esetében a matematika területén az országos, a községi és a közepes községi általános iskolák átlagánál magasabbak, amely az iskolában folyó munka és az alkalmazott módszerek eredményességének visszaigazolása.” Az utóbbi évek mutatói, eredményei alapján az Oktatási Hivatal a Csólyospálosi Általános Iskolát, a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé sorolta. Ezzel az iskola a legtöbb hozzáadott pedagógiai értéket teremtő magyar iskolák közé került. (Forrás: OKM elemzések 2012-16. – 3. oldal, éves beszámolók)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény a nevelési-oktatási munkájához egy nagyon átgondolt és komplex rendszert alakított ki, mely biztosítja számukra a kitűzött célok megvalósulását. (Forrás: éves beszámolók, értékelőlap)

3.2.6. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

A Pedagógiai Programjukból, munkaterveikből megtudható, hogy kiemelten kezelik az angol, az informatika (ECDL vizsgára való felkészítés) oktatást, és a minden tantárgyat, intézményi területet érintő kulcskompetenciák fejlesztését. Már alsó tagozaton megalapozzák a tehetséggondozást, amelyet versenyeredményeik és továbbtanulási mutatóik is alátámasztanak. (Forrás: éves beszámolók)

3.2.7. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Valamennyi kolléga maximális erőbedobással dolgozik, jól együttműködnek, azonos értékrendet képviselnek, összetartóak. Az önfejlesztési tervek is alátámasztják, hogy mennyire elhivatottak, mennyire meg akarnak felelni az újabb és újabb kihívásoknak pl. a digitális kompetenciák fejlesztése, a tantárgyak tanítása során, tanórán kívül. (Forrás: éves beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú, önfejlesztési tervek)

3.2.8. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Az intézmény rendelkezik külső elismeréssel: Ökoiskolai cím, Örökös Boldog Iskola cím, Oktatási Hivatal Kiemelkedő teljesítményű iskolája, OH Bázisintézménye. A helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított Csólyospálos Községért Kitüntető Címet első alkalommal az iskola nevelőtestülete kapta. (később egyik pedagógusuk külön is elnyerte) Pedagógus énekkar megkapta a Csólyospálos Kultúrájáért Díjat, valamint az iskola 3 pedagógusa a közelmúltban Németh László-díj miniszteri kitüntetésben részesült. (Forrás: intézményi dokumentumok, intézményi önértékelés, web oldal)

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Minden mérésük eredményét megismertetik a kollégákkal nevelőtestületi szinten. Fontos részét képezik ezek a félévi, és a tanév végi értékelésnek is. Ezeket az eredményeket használják fel a kollégák a tanmenetekben, csoportprofil készítése során. A versenyeredményeiket iskolai rendezvények keretében ismertetik, a legsikeresebb diákjaikat jutalmazzák, az okleveleket az iskola falán (Büszkeségeink fal) kifüggesztik. A 8. évfolyam központi írásbeli felvételi eredményét az iskolai beszámolókban szerepeltetik. (Forrás: beszámolók, intézmény bejárás, pedagógus interjú)

3.3.10. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

Az éves beszámolókból és elemző kimutatásokból kitűnik, hogy elvégzik a szükséges visszacsatolást. A beavatkozó intézkedések hozadéka már rövidtávon is kimutatható. (Forrás: éves beszámolók, pedagógus interjú)

3.3.11. A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Az intézményi önértékelés intézkedési tervében a tanulói viselkedés fejlesztése, a kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása, kiemelt, kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének felmérése jelenik meg feladatként az önértékelési kérdőívek eredményei alapján. Ennek hatása várhatóan a külső mérések eredményeiben is megmutatkozik. (Forrás: önértékelési kérdőívek, intézkedési terv)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Továbbtanulási nyomon követés rendszeres. Azoknál a középiskoláknál, amelyek nem jeleztek vissza az iskola volt tanulóiról, az intézmény maga kezdeményezte a visszacsatolást. Tantestületi nyilvánosság biztosított. A visszajáró tanulók beszámolóira is támaszkodnak. (Forrás: pedagógus interjú, vezetői interjú, beszámoló 2016/17. 26-30. oldal, iskola bemutató videó a honlapjukon)

3.4.13. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A felvételi eredmények (központi írásbeli) tapasztalatainak visszacsatolása, tapasztalatok levonása megtörténik az intézményben. (Forrás: beszámolók, vezetői interjú)

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nem kerül megjelölésre.

Kiemelkedő területek:

A külső szakmai és települési megítélése az iskolának címekkel is kimutatható. Ökoiskolai cím, Örökös Boldog Iskola cím, Oktatási Hivatal Kiemelkedő teljesítményű iskolája, OH. Bázisintézménye, Csólyospálos Községért Kitüntető Cím, Csólyospálos Kultúrájáért Díj, Németh László-díj miniszteri kitüntetés. Mindez alátámasztja a pedagógusok szakmai elkötelezettségét és innovatív szemléletét, az iskola sokszínű, tartalmas partneri kapcsolatrendszerét.. Az intézmény vezetése és pedagógusai igyekeznek a szűkebb és tágabb környezetük társadalmi és gazdasági elvárásainak megfelelni, a helyi környezet igényeit minél magasabb szinten kielégíteni. (Forrás: éves beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú, eredményességi mutatók, szülői interjú, elégedettségi kérdőívek, helyszíni bejárás)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az intézményt belső kapcsolatrendszerét támogató szervezeti struktúra jellemzi, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén alapszik. A szervezet felépítése és működésének jellemzői a pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítását támogatják. A pályázatokon való részvétel, a tanulók versenyekre és műsorokra, ünnepségekre való felkészítése, az aktív műhelymunka, az iskolai “nagyesemények” (farsang, szülők bálja stb.) szintén feltételezi a hatékony együttműködést. (Forrás: Intézményi önértékelési jegyzőkönyv, munkatervek, vezetői interjú, pedagógus interjú)

4.1.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A munkaközösségek az általuk kidolgozott munkaterv szerint működnek. A munkatervekben az intézmény céljai, feladatai előtérben vannak. A szakmai munkacsoportok tervező munkájuk során az előző évi értékelésekre építve kiemelt fejlesztési területeket határoznak meg. Pl.: Alsós munkaközösség 2016/17-es munkatervében kiemelt feladatok: igényes írásbeli munkák, szövegértés fejlesztése, fegyelmezett személyiség kialakítása, jó osztályközösségek, tanulás tanítása, differenciálás, tehetséggondozás, környezettudatos magatartás. (Forrás: munkatervek, beszámolók)

4.1.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Az SZMSZ-ben a hatás- és jogkörök tételesen meghatározottak, teljesen egyértelműek, konkrétak. Ezeket a pedagógusok ismerik, amit az interjún meg is fogalmaztak. A pedagógus jogait és kötelességeit tartalmazzák a minden évben kiosztásra kerülő munkaköri leírások is. (Forrás: intézményi önértékelési jegyzőkönyv, SZMSZ, pedagógus interjú)

4.1.4. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

A szakmai munkaközösségek, ÖKO-munkacsoport éves munkatervet készítenek. A beszámolók tartalmazzák a különböző szintű együttműködések megvalósulását. A bemutatóórákat már év elején egyeztetik intézményi szinten, arról reflexiót készít a látogató pedagógus illetve önreflexiót az órát tartó pedagógus, megtörténik a visszacsatolás is. Térségi matematika versenyeket is szerveznek, közösen állítanak össze feladatsorokat, ill. közösen javítják azokat. Magas színvonalú együttműködés jellemzi a konkrét feladatokra létrehozott szakmai csoportok munkáját is (műveltségi vetélkedő, projekt nap programjának kidolgozása és megvalósítása). (Forrás: szakmai beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú)

4.1.5. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Kis közösség lévén nagy előnyük a közöttük működő mindennapos kommunikáció mind a gyermekekről, mind pedig a szakmai dolgokról. Elfogadják egymást, és kölcsönös bizalommal vannak egymás iránt. A Pedagógiai Programban is szerepel az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat közötti átmenet segítése, melyhez az érintett nevelők együttműködésére van szükség. A szülők kiemelték a stressz mentes, egészséges óvoda-iskola, és az alsó-felső közötti átmenet biztosítását az intézmény részéről. Projektek, témahetek, kiállítások, pályázatok megvalósításához is elengedhetetlen a különböző szakmai közösségek együttműködése. (Forrás: Pedagógiai Program, beszámolók, munkatervek, intézkedési tervek, helyszíni bejárás, pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú)

4.1.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

A pedagógus kompetencia alapú teljesítmény értékelési rendszer a munkaközösség – vezetők bevonásával történik. A kollégák rendszeresen látogatják egymás óráit. Működik a belső tudásmegosztás. A mérési eredmények pl.: 4. évfolyamon, kompetenciamérés, szintfelmérések elemzése munkaközösségi szinten is megtörténik. (Forrás: beszámolók, pedagógus interjú, vezetői interjú)

4.1.7. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Rendszeres a POK szaktanácsadóinak tantárgygondozása az intézményben, amely megerősíti pedagógusokat abban, hogy jól végzik munkájukat, hatékony módszereket használnak. Az iskolapszichológus heti rendszerességgel látja el a feladatát a tagintézményben. Tanácsaival segíti a tanulási problémák kiküszöbölését. (Forrás: pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az azonos területen, évfolyamon, osztályban dolgozók konstruktív együttműködése jellemző. Az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként Szakmai Napot szerveznek ősszel és tavasszal, melynek programjai nyitottak a környező iskolák számára is. (Beszámoló 72.o.) A szakmai műhelymunkákon gyakorlati tantárgygondozó szaktanácsadás, vagy tanulást segítő taneszközök használatának bemutatása, jó gyakorlatok megismertetése történik pl.: kooperatív technikák alkalmazásának lehetőségei. (Forrás: dokumentumelemzés-munkatervek, beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú.)

4.2.9. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

Az intézményben rendszeres a tematikus tervek, az új pedagógiai eljárásokkal, módszerekkel, pedagógus portfólió készítéssel kapcsolatos tudásmegosztás elősegítése, jó gyakorlat gyűjtése és adaptálása. (Forrás: beszámolók, pedagógus interjú, vezetői interjú)

4.2.10. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Megosztásra kerülnek az innovatív, egymás munkáját segítő tudásanyagok, módszerek, tanulási technikák, digitális, szóbeli, írásbeli formában egyaránt. A természettudományos tantárgyakat tanítók összehangolt együttműködését feltételezi az egészségre nevelés, környezeti nevelés projektjeinek megvalósulása. Az Erdei iskola lebonyolítása, a Határtalanul program megszervezése és lebonyolítása nemcsak a munkaközösségen belüli, hanem a tantestületi együttműködést is ösztönzi. A témahetek, projekthetek megmozgatják a nevelőtestület egészét. (Forrás: beszámolók, pedagógus interjú, vezetői interjú)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Az SZMSZ-ben szabályozzák az információátadás formáit és eszközeit. A testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (Forrás: SZMSZ, pedagógus interjú)

4.3.12. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Kialakították, rögzítették az információátadással, tájékoztatással kapcsolatos szabályokat, meghatározták azokat a fórumokat, színtereket ahol, és ahogyan ezt megvalósítják (Disputa Délutánok, faliújság, online felületek stb.). SZMSZ-ük a belső-és külső kapcsolattartás rendjét is rögzíti. Meghatározták a fogadóórákat, a szülői értekezletek számát a munkaértekezletek rendszerességét. A közvetlen kapcsolattartás színterei között a fogadóórákat, a családlátogatást, az „Iskola nyitogató” nyílt napot, a bemutatóórákat, a személyes beszélgetéseket és a szülői értekezleteket említik, amit a pedagógusok az interjú alkalmával alátámasztottak. (Forrás: SZMSZ, Pedagógiai Program, intézményi önértékelés)

4.3.13. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az iskola vezetése a tájékoztatás különböző formáit alkalmazza. (értekezletek, üzenőfal, e-mail, iskola honlapja, helyi újság) Az SZMK, az Önkormányzat felé is beszámol az iskola vezetője az intézmény működésével és munkájával kapcsolatosan. A tagintézmény az igazgatónak is elküldi írásban az éves munkájáról a beszámolóját. Digitális formában a Oktatási Hivatal adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tesz az intézmény. (Forrás: beszámolók, munkatervek, weboldal, vezetői interjú, pedagógus interjú)

4.3.14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

A munkatársak számára biztosított a szükséges információkhoz való hozzáférés személyes tájékoztatás, közös levelező rendszer, akár nap közbeni telefon, faliújságon való megjelentetés, elektronikus napló segítségével. (Forrás: pedagógus interjú)

4.3.15. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Az értekezletek az éves munkatervekben nyomon követhetőek. Rendkívüli értekezletekre is sor kerül. A félévi és év végi osztályozó értekezletekre tagintézményi szinten kerül sor, időpontját az éves munkaterv határozza meg. Havi rendszerességgel munkaértekezleteket (Disputa Délutánt) tart az intézmény. (Forrás: munkatervek, beszámolók)

4.3.16. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Vezetői óralátogatásokról jegyzőkönyv, értékelő lap készül a vezető és a pedagógus részéről is. Az óralátogatásokat mindig négyszemközti megbeszélés követ. Folyamatos visszajelzést, biztatást, segítséget kapnak a pedagógusok. Az önértékelési folyamat kapcsán, digitális felületen is rögzítik a tapasztalatokat. A nevelőtestületi értekezleteken az iskolai eseményekre reflektál az iskola vezetése, a fejlesztő értékelést preferálja. (Forrás: beszámolók, jegyzőkönyvek, értékelő lapok, önértékelési dokumentumok)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nem kerül megjelölésre.

Kiemelkedő területek:

Az információáramlás több csatornán is biztosított. A szakmai műhelyek és közösségek együttműködése nyomon követhető és dokumentációja alátámasztja ennek hatékonyságát és minőségét. Kihasználják a korszerű digitális eszközök által nyújtott lehetőségeket a belső tudásmegosztás hatékonyságának biztosítása érdekében. A külső partnerek igényeit is figyelembe veszik az iskolai információk megosztása kapcsán. Az intézmény kihasználja az elektronikus napló által nyújtotta lehetőségeket. (Forrás: beszámolók, jegyzőkönyvek, pedagógus interjú, Pedagógiai Program, SZMSZ, önértékelési dokumentumok)

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Az intézmény a Pedagógiai Programjában, SZMSZ-ében beazonosította partnereit. Kiemelt partnerként említi a Szülőket, az Önkormányzatot, és a Fenntartót. Számos kapcsolódási pontot említ együttműködésük kapcsán pl.: iskolai, települési ünnepségek, önkormányzat támogató szerepköre, közös pályázatok megvalósítása, a hagyományőrzés. Az iskola szoros kapcsolatot ápol a szociális, család- és gyermekvédelmi szervezetekkel, sport- és civil egyesületekkel is. (Forrás: Pedagógiai Program, beszámolók, munkatervek)

5.1.2. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Az intézmény dokumentumain keresztül is megismerhető a külső partneri kör a munkavállalók számára. Meghívják képviselőiket az iskolai kiemelt rendezvényekre, ahol a személyes kapcsolattartás is biztosított. (Forrás: beszámolók)

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az igények megismerése elsősorban személyes találkozón, megbeszéléseken történik. Az intézményi önértékelés során mérik a szülők elégedettségét. Fejlesztendő területként jelölték meg a rendszeres partneri elégedettség mérést, elemzést, ezek alapján történő sikertényező indikátorok azonosítását. (Forrás: Értékelőlap, intézkedési tervek, vezetői interjú)

5.2.4. Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

A munkaterv összeállításánál pl.: az őszi és tavaszi továbbképzési nap programja intézményi szinten egyeztetésre kerül. A tagintézményi munkaterv összeállításánál az a környezeti nevelés eseményeinél pl.: a papírgyűjtést időben kell egyeztetni a vállalkozóval, hogy zökkenőmentes legyen a lebonyolítás. Az ünnepségek, “nagyrendezvények” előzetes szervezési feladatait, a színházlátogatást az érintett külső partnerekkel, hónapokkal előtte már le kell egyeztetni. Ennek felelősi rendszere kidolgozott, az ellenőrző vezető is beazonosítható a dokumentumokban. (Forrás: munkatervek, beszámolók, jegyzőkönyvek)

5.2.5. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

A vezető személyes kapcsolattartása meghatározó a kulcsfontosságú partnerekkel. Az önkormányzat számít az intézmény aktív részvételére a települési rendezvényeken. (Forrás: pedagógus interjú, vezetői interjú, vezetői program, Pedagógiai Program)

5.2.6. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

A panaszkezeléssel kapcsolatos információkat az iskola házirendje tartalmazza, amely meghatározza az ügymenet rendjét, a fokozatokat. (Forrás: dokumentum elemzés)

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

A tagintézmény vezetője mind az intézményvezető felé, mind az Oktatási Hivatal felé eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. A Szegedi Tankerület, mint fenntartó felé is dokumentált módon megteszi ezt. Az SZMK-t és a Diákönkormányzatot is tájékoztatja az intézményi mutatókról. A Közzétételi listát is gondozzák a jogszabályban előírt módon. Nyilvánosságát biztosítják weboldalon illetve az intézménytörzsben. (Forrás: Pedagógiai program, SZMSZ, beszámolók, munkatervek, weboldal, KIR intézménytörzs)

5.3.8. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Helyi újságon, faliújságon keresztül, weboldalon, facebook zárt csoportokon, értekezleteken és szóbeli, valamint papír- illetve digitális formában is eljuttatja a szükséges információt partnerei számára. (Forrás: beszámolók, weboldal)

5.3.9. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Folyamatos visszacsatolást kap a tagintézmény-vezető az iskolai adatszolgáltatásról. Az országos ellenőrzések, tanfelügyeleti ellenőrzések, belső ellenőrzések által is kap visszajelzést az intézmény a munkájáról. A szülők javaslatát beépítik fejlesztési terveikbe. (Forrás: beszámolók, vezetői interjú, szülői interjú)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Az intézmény aktív alakítója és résztvevője a helyi közéletnek, a környező települések iskoláival és közművelődési intézményeivel is együttműködnek. A szülői szervezettel, helyi csoportok képviselőivel, természetvédelmi szakemberekkel valósítják meg a környezeti nevelést és más egyéb tanulói fejlődést szolgáló rendezvényeiket. Egészségnevelés terén bevonják a védőnőt, orvost. A bűnmegelőzés is fontos a tanulók személyiségének alakításában, így a helyi rendőrség munkájára is számítanak. Szakmailag rendkívül élénk szerepet vállalnak. Figyelemmel kísérik a szakmai szervezetek munkáját, Bázisintézmény, Örökös Boldog Iskola és ÖKO-iskolaként pedig, közéleti szerepet is ellátnak (szakmai napok, rádióinterjúk, újságcikkek, internetes bejegyzések). „Az intézmény az Oktatási Hivatal Bázisintézményeként módszertani központként, egyfajta tudásbázisként ösztönzője a Magyarországon működő állami és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben folyó szakmai munkának, tagja a bázisintézmények magyarországi hálózatának.” (Forrás: Értékelőlap, munkatervek, beszámolók, interjúk)

5.4.11. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

A tanulók egyéni és csapatversenyeken képviselik iskolájukat területi, megyei, regionális és országos szinten. Versenyeredményeik átfogóan érintik a társadalmi műveltség számos területét, pl:magyar nyelv, természettudományok, matematika, művészetek, sport. (Forrás: beszámolók, versenyeredmények)

5.4.12. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Az intézmény kiemelkedő szakmai, közéleti tevékenységét számtalan díjjal, címmel ismerték el. Csólyospálos Községért Kitüntető Cím, Csólyospálos Kultúrájáért Díj, az Oktatási Hivatal Bázisintézménye, Örökös Boldog Iskola, ÖKO-iskola, Digitális iskolai program megvalósítója. Az iskola 3 pedagógusa a közelmúltban Németh László-díj miniszteri kitüntetésben részesült. (Forrás: weboldal, beszámolók, vezetői interjú, pedagógus interjú)

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A rendszeres partneri elégedettség mérés, elemzés, ezek alapján történő sikertényező indikátorok azonosítása. (Forrás: intézményi önértékelés – intézkedési terve)

Kiemelkedő területek:

Az intézmény aktív alakítója és résztvevője a helyi közéletnek. Értékteremtő és értékőrző tevékenysége a külső partnerek elismerését is kivívta, amely díjakkal és címekkel is bizonyítható. Szakmailag rendkívül élénk szerepet vállalnak. Az intézményben dolgozó pedagógusok hozzájárulnak a belső és külső tudásmegosztáshoz illetve az intézmény jó hírnevének alakításához. Ennek visszaigazolása az Oktatási Hivatal Bázisintézménye, Örökös Boldog Iskola, ÖKO-iskola cím elnyerése, a Németh László-díj miniszteri kitüntetés. Széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik az intézmény, amely kapcsolatokat méltó módon ápol. (Forrás: beszámolók, weboldal, vezetői interjú, Pedagógiai Program, SZMSZ, önérétkelési dokumentumok, kérdőívek)

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. A pedagógiai programhoz szükséges infrastruktúrális feltételeket a vezetői program, az éves munkatervek is vizsgálják. Ezeket a munkatervekben minden évben megfelelően jelzik a fenntartó felé. (Forrás: vezetői interjú, intézményi önértékelés intézkedési terve, helyszíni bejárás, pedagógus interjú)

6.1.2.Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

Ilyen fejlesztési tervet jelen pillanatban a fenntartó tankerület készít, valamint a tulajdonos önkormányzat. Ezekhez az adatokat azonban az intézmény biztosítja. Egyúttal együttműködik a felújítások, javítások során. Az Önkormányzat is felelősséggel bánik az iskolai létesítmények korszerűsítésével kapcsolatban. pl.: E.F.O.P. pályázat eszközbeszerzést is tartalmaz. (Forrás: vezetői interjú, helyszíni bejárás)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A vezetői program az infrastruktúra fejlesztésére is kitér. Ennek időarányos megvalósulása nyomon követhető. Pl.: digitális eszköztár korszerűsítése. A tárgyi környezet megfelelő. Ilyen tervvel nem rendelkeznek. Az egyéni igények felmérését az év elején elvégzik és a fenntartó felé továbbítják. Az intézményi önértékelés intézkedési terve feladatként határozza meg a nevelőtestület bevonásával a tárgyi feltételek javítását. (Forrás: Intézményi önértékelés intézkedési terve, vezetői program, vezetői interjú)

6.2.4. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Az éves beszámolók a tárgyi feltételekkel kapcsolatos információkat is tartalmazzák. A pályázati lehetőségek, (EFOP-4.1.3-17 új padok, székek, öltözőszekrények), külső támogatások megragadására törekednek (szülői támogatás). Törekednek arra is, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeiket a legoptimálisabban használják ki. (Forrás: pedagógus interjú, éves beszámolók)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza, maximálisan kihasználja a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. Preferálják az infokommunikációs eszközök alkalmazását a tanítási órákon és tanórán kívüli tevékenységeknél. Azonban a további fejlesztés, az elromlott eszközök pótlása nehezen megoldható feladat az intézmény számára. (Forrás: tanmenet, vezetői interjú, helyszíni bejárás)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

A humánerőforrás felmérését a tanévek előkészítésénél rendszeresen megteszik. A társulás segítségével, áttanítással oldják meg a szakos ellátás megvalósítását. (Forrás: vezetői interjú, helyszíni bejárás)

6.4.7. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A humánerőforrás igényét az intézmény időben jelzi a fenntartónak. A társulás segítségével oldják meg a szakos ellátás megvalósítását. (Forrás: vezetői interjú)

6.4.8. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A vezetői programban megfogalmazásra kerül az egyenletes terhelés biztosítására való törekvés, ez a tantárgyfelosztás alapján, nyomon követhető. Minden pedagógus végzettségének megfelelő tanórai feladatot kap. A feladatok elosztásánál figyelembe veszik a kollégák erősségeit, és azok szerint tűzik ki a személyre szabott feladatokat. (Forrás: dokumentumelemzés, vezetői interjú)

6.4.9. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A továbbképzési program és beiskolázási terv alapján megvalósul az intézményi képzési struktúrának való megfelelés, az egyéni életpálya elképzelések figyelembevétele, valamint a kiemelt feladatok elvégzéséhez szükséges végzettségek, ismeretek megszerzése. (Forrás: beiskolázási terv, továbbképzési program, vezetői interjú, pedagógus interjú)

6.4.10. Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

A Pedagógiai program kiemelt feladatai között korszerű pedagógiai eljárások alkalmazása is cél, ennek megfelelően a pedagógusok széleskörű képzési lehetőségekkel élnek. Ezek nemcsak tantárgyi, szakmai, módszertani megújulást szolgálnak, hanem az érzelmi neveléshez kapcsolódó ismeretek, konfliktuskezelő eljárások stb. megismerését is jelzik. Az IKT-s alkalmazások is fontos szegmensei a pedagógus továbbképzéseknek. A pedagógusok érdeklődőek, az önfejlesztési terveikben nyomon követhető a kor kihívásainak való megfelelés igénye. (Forrás: önfejlesztési tervek, továbbképzési program, beiskolázási terv)

6.4.11. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A tagintézmény vezető felkészült a pedagógia munka irányítására. Ezt bizonyítja a fenntartói elvárásoknak való megfelelés. pl.: KRÉTA rendszer bevezetése és alkalmazása, KIR felület aktualizálása, digitális adatszolgáltatások, mérések lebonyolítása stb. A belső ellenőrzési terv megvalósítására törekednek, amely visszacsatolás a dolgozó számára munkájának hatékonyságának javítására.(Forrás: beszámolók, ellenőrzési terv, vezetői interjú)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény vezetése elkötelezett, személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az egyéni képességek kibontakoztatását képzésekkel, munkaszervezéssel, támogató vezetői hozzáállással segíti. (Forrás: beszámolók, Pedagógiai Program, vezetői interjú)

6.5.13. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézményi alapdokumentumok alapján elfogadott tartalmakkal rendelkeznek. Ennek megvalósításáról a nevelőtestület a munkatervekben, beszámolókban bizonyíthatóan gondoskodik. A képzési tervekben a szükséges ismeretek megszerzéséről is gondoskodnak. Az önfejlesztési tervekben kitűzött célok az intézményi célok megvalósítását segítik. (Forrás: önfejlesztési tervek, beszámolók, munkatervek, továbbképzési program, beiskolázási terv)

6.5.14. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az igényes munkavégzés kitűnik a beszámolók elkészítéséből, az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséből, az iskolai környezet gondozásából, a weboldal anyagaiból, az országos elismerésekből, a szülői interjú tapasztalataiból, az önfejlesztési tervek vállalásaiból, az intézményi intézkedési tervből. (Forrás: weboldal, helyszíni bejárás, szülői interjú, pedagógus interjú, vezetői interjú, beszámolók, egyéni fejlesztési tervek, tanulói produktumok)

6.5.15. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Az intézményben műhelyfoglalkozásokat tartanak, projektnapokat szerveznek, óralátogatásokat tesznek, jó gyakorlatokat is kipróbálnak, szakmai fórumokon vesznek részt. Szakmai Napot szerveznek (bázis iskolaként), melyen minden pedagógus részt vesz. Az Oktatási Hivatal Ma-Talent online tehetségazonosító méréseiben vállalnak szerepet, havi rendszerességgel munkaértekezleteket (Disputa Délutánt) tartanak (Forrás: intézményi önértékelés, vezetői interjú, pedagógus interjú)

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

A szakmai alapdokumentumokban tükröződik a hagyományőrzés, és hagyományteremtés. A jeles napok, a népszokások, nemzeti hagyományaink, a település kultúrkincseinek őrzése ápolása és továbbvitele pl.: a Határtalanul programban való részvétel, testvérvárosi kapcsolat ápolása az intézmény egyik küldetése. A szülők is igénylik és értékelik a nemzeti tudatosságra nevelést az intézményben. (Forrás: dokumentumelemzés, szülői interjú.)

6.6.17. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A hagyományok a pedagógiai programban, éves munkatervekben és beszámolókban is megtalálhatóak. Pl.: a családi nap, a szülők bálja stb. fontos közösségépítő tevékenységek, amelyet a szülők és a külső partnerek is preferálnak, az iskola tanulóinak nagy többségét megmozgató néptánc. (Forrás: elégedettségi kérdőívek, szülői interjú)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A szervezeti felépítés nyomon követhető az alapdokumentumokban, a munkaköri leírások pontosan meghatározzák a feladatköröket. A munkatervekben tükröződik a felelősségi rendszer. A beszámolókban megjelennek az eredményességi mutatók és azok konzekvenciái. (Forrás: dokumentumelemzés, SZMSZ, munkatervek, beszámolók)

6.7.19. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A vezető törekszik az egyenletes terhelés biztosítására. Az egyenletes terhelés alapján történő feladatmegosztásra a beszámolókban lehet példát találni. A szakmaiság egyértelmű rendező elv. ( Forrás: vezetői interjú, beszámolók.)

6.7.20. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A munkaköri leírások, az SZMSZ felelősség és határkörei egyértelműek. A dolgozók ismerik a jogaikat és kötelességeiket. (Forrás: SZMSZ. munkaköri leírások, pedagógus interjú)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A szervezeti felépítés logikus. A döntés előkészítésben való részvétel érintettség alapján meghatározott, szabályozott. (Forrás: vezetői interjú, dokumentumelemzés, pedagógus interjú)

6.8.22. Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Az intézményi dokumentumokban megjelennek a fejlesztési törekvések, amikhez feladat-meghatározás is tartozik, valamint az érintettek köre is meghatározásra kerül. pl. beiskolázási terv és a rövid és középtávú tervek összhangja. (Forrás: dokumentumelemzés, SZMSZ, munkatervek, beiskolázási terv)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

A tagintézményben a pedagógusok javaslataikkal mind egyénileg, mind pedig a munkaközösségeken belül segítik az intézményi fejlesztéseket. (Forrás: vezetői interjú, pedagógus interjú)

6.9.24.Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az innovációt, a kreatív munkát. Az intézmény nevelési programja jelentős megújuláson, modernizáláson ment keresztül a TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0060 pályázat keretében.(Pedagógiai Program 1.3.5. fejezete). Céljuk, hogy XXI. századi modern iskolává váljanak. Önálló innováció pl.:relaxációs órák bevezetése, Boldog Iskola programba való bekapcsolódás, Erdei iskolai program. (Forrás: intézményvezetői interjú, pedagógus interjú)

6.9.25.A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Az intézményben belső műhelymunka keretében egymás óráit látogatják, megosztják az újszerű ötleteket, módszereket egymással, komplett tanmeneteket és munkalapokat adnak közre, kipróbált, vagy továbbképzéseken megismert alkalmazásokat mutatnak be óralátogatások, konzultációk alkalmával. A jó gyakorlatok ismertetése rendszeres és magas színvonalú az iskolában, melyet alátámaszt az is, hogy az Oktatási Hivatal Bázisintézménye lett. (Forrás: intézményi önértékelés, vezetői-, pedagógus interjú)

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Fejlesztésre a tárgyi feltételek terén van folyamatosan szükség, hogy biztosítani tudják az oktató-nevelő munka hátterét (pl. korszerű IKT eszközök, tornaterem). (Forrás: interjúk a szülőkkel, pedagógusokkal, vezetővel)

Kiemelkedő területek:

Az intézmény állapota jó. Az intézmény vezetése megtesz mindent, hogy a pályázatok és a fenntartó nyújtotta lehetőségek segítségével a nevelés és oktatás környezeti feltételeit megteremtse. Ezek mellett az önkormányzattal is szoros együttműködésben fejlesztik az épületek infrastruktúráját. Ugyancsak jó az intézmény szakos ellátottsága valamint a humánerőforrás megléte. A továbbképzési terv és a megvalósult képzések is az intézmény nevelő-oktató munkáját szolgálják, melyek az alapdokumentumokban megfogalmazott célok megvalósulását segítik. A támogató tanulási környezet biztosítása, tudatos fejlesztése mellett a belső innováció, jó gyakorlatok kialakítása, gyűjtése, megosztása nagy erőssége az intézménynek. Az intézmény tagjai a hagyományőrzés és hagyományteremtő munkában is elkötelezettek, példamutatóak. A hatáskörök és feladatok megosztása ezeken a területeken is nyomon követhető. Az iskola megújulását, sokszínűségét, biztonságos, családias és nyugodt környezetét, tisztaságát és felszereltségének meglétét a szülők is észrevételezik.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény Pedagógiai Programja szervesen illeszkedik, és koherens egységet alkot a miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal. Az iskola Pedagógiai Programja a Nkt, valamint a Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervekkel és irányelvekkel összhangban határozza meg az alapfokú nevelő és oktató munka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. (Forrás: Pedagógiai Program, intézményi önértékelés jegyzőkönyve, helyszíni dokumentumelemzés)

7.1.2.A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A célok, feladatok meghatározásánál az intézményi sajátosságokat figyelembe vették és a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazták meg a Pedagógiai Programjukban. Olyan célok kerültek megfogalmazásra, amelyek reálisak a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek, szakmai tudás, alkalmazott pedagógiai módszerek tükrében. (Forrás: Pedagógiai Program, intézményi önértékelés jegyzőkönyve, helyszíni dokumentumelemzés)

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi, értékeli stratégiai céljainak megvalósulását. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjtik, értelmezik, elemzik. (Forrás: intézményi önértékelés jegyzőkönyve, vezetői-, pedagógus interjú)

7.2.4. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

A tanévet előkészítő, intézményi tervező munka szervesen épül egymásra az éves munkatervben, fejlesztési-, munkaközösségi-, intézkedési tervben és egyéb tanévhez kötött dokumentumban. (Forrás: vezetői interjú, pedagógus interjú)

7.2.5.A tervek nyilvánossága biztosított.

Az intézményt szabályozó dokumentumok nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek. (Forrás: Iskola honlapja, vezetői interjú, szülői interjú)

7.2.6. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Az intézmény stratégiai céljainak időarányos megvalósulása folyamatosan nyomon követhető az éves munkatervekben, beszámolókban, az intézményi önértékelési ciklust záró intézkedési tervben, az intézmény pedagógusainak továbbképzési területeinél. (Forrás: helyszíni dokumentumelemzés)

7.2.7. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

Az intézmény céljai: a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, egyéni fejlesztési tervek készítése, digitális írástudás elterjesztése . Ezekhez készültek a tagintézmény képzési, fejlesztési tervei (Forrás: Pedagógiai Program 1.3.2. fejezete, továbbképzési program)

7.2.8.A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tanítási környezet folyamatos változtatása, a kooperatív tanulási technikák, a Boldogság-órák, a relaxációs-órák és IKT mindennapos alkalmazása a folyamatok megvalósítását segíti elő. Cél, hogy a tanulók ismerjék meg a könnyű és hatékony információszerzés eszközeit, módszereit az infokommunikációs eszközök alkalmazása során a tanítási órákon és tanórán kívül.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Nem kerül megjelölésre.

Kiemelkedő területek:

A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvárások és az ezzel koherens a Pedagógiai Programban a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban megfogalmazott célok megvalósulását támogató pedagógiai feladatok a tanulók képességeinek, készségeinek kibontakoztatását, a nevelési, tanítási-tanulási folyamat fejlesztését célozzák. pl.: esélyegyenlőség megteremtése. A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. A tanulók személyiségének fejlesztésében a pedagógusok új feladatot is felvállalnak, ehhez adekvát pedagógiai módszereket alkalmaznak (pl.: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, relaxációs órák, boldogság órák tartása). ÖKO-iskolaként jelentős tevékenységet végeznek a tanulók ÖKO-tudatos szemléletének alakítására. A település sajátosságait figyelembe véve alakítják iskolájukat családbaráttá. A szülőket, mint legfontosabb partnerüket számos tevékenységükbe bevonják pl.: szülők bálja, farsang stb. A partnerszervezetekkel való együttműködésük is hangsúlyos a Pedagógiai Programban. Az osztályfőnöki tevékenységük egyik meghatározó eleme ennek az együttműködésnek a gondozása. Nagy hangsúlyt fektetnek a családokkal való aktív együttműködésre az oktatási-nevelési céljaik megvalósítása érdekében. Az SZMK bevonása az iskolai tervező munkába és a feladatok megvalósításába bizonyított, mind az iskolai munkatervek, mind pedig a beszámolók, dokumentumok alapján.