– A csólyospálosi iskolák története

Fodor Ferenc – Juhászné Szekeres Ildikó

 

A puszták benépesülése után az új honfoglalók első intézkedései közé tartozott gyermekeik oktatási feltételeinek megteremtése. Jászladány Alsópálos pusztájának eladásakor előrelátóan gondoskodott a jövő pedagógusainak megélhetéséről, 24 hold földet hagyott iskolaföldnek, melynek terméséért tanított a tanító.

1880-ra a birtokosok iskolát építettek, melyhez Tóth István és neje egy mázsás, Tálas János és neje három mázsás harangot öntettek, Antal Mihály az iskola elé fakeresztet állíttatott, melyet Kovács Antal plébános szentelt fel 1881-ben – olvashatjuk a kiskunmajsai História Domusban.

Az iskola történetéről keveset tudunk. Ismereteink szerint írott anyag nem maradt fönn róla, a legidősebbektől is keveset tudhattunk meg erről a korról. Az épület a ma meglévő alsópálosi iskola tanítói lakásának háta mögött volt. Egy tantermes épület, melyhez kis tanítói lakás is tartozott. Fazsindellyel fedték ugyanúgy, mint a harangtornyok tetejét.

Úgy tudják, hogy az első tanító Hatrapács József volt, de tanított itt Martus Pál 48-as honvéd is, aki a fél lábát elveszítette a szabadságharcban, ezért “Sántának” nevezték.1

Az alsópálosi iskola kiemelkedő személyisége volt Payer Anna és Orosz József. Payer Anna (1896-1970) 1916-ban Sopronban fejezte be a Tanítóképzőt. 1917 őszén került Alsópálosra. Itt a hideg fogadtatás, a földes szoba, a sötét iskola már-már visszavonulásra késztette, különösen, mikor meghallotta, hogy ő az első diplomás tanító.

“Még senki sem maradt itt meg? Még senki sem vállalta itt a nehézséget? Hát én itt maradok, én majd vállalom. A gyerekek alig-alig tudtak valamit, parlagi tanító tanította őket eddig, aki maga is többet szántott-vetett a földeken, mint tanítványai lelkében. A szülők közönyösek és ridegek voltak. Hosszú időbe, sok munkába került, amíg sikerült megszerezni őket az iskola számára.” 2

1. kép
Az alsópálosi iskola Felvételt készítette Dömötör Mihály

Lajkó Kálmánné 1922-től tanult a “kisasszonynál”, 3 évig. (A tanítónőt, míg férjhez nem ment a kisasszony megszólítás illette meg.) Őt is úgy beszélte rá, hogy járjon iskolába. A tanítónő egy szoba, konyhás lakrészben lakott az iskola mellett, az iskolaszol­gával és feleségével, ők a konyhában éltek. 3

Orosz József önéletrajzából – amelyet fia, Orosz József bocsátott rendelkezésünkre, amiért ezúton mondunk köszönetet – megtudhatjuk, hogyan került Ungvárról Alsópálosra. 1911-ben az Ungvári királyi görög szertartású katolikus kántortanító ké-pezdében szerzett oklevelet. Az I. világháborúban 1914-ben megsebesült, majd hadifogságba került. 1920. novemberében sikerült hazaindulnia Szibériából. Ekkor megtudja, szülővárosa Ungvár, a cseheké lett. Magyarországon maradt, Csorváson kezdett tanítani. 1927-ben nevezték ki az alsópálosi iskolához. Még ebben az évben összeházasodott Payer Annával. Orosz József az első évben a Kígyós III. sz. iskolánál is tanított, ahova egy órai gyaloglással jutott el. Délután pedig az alsópálosi gyerekek várták.

1927-ben elkészült az új két tantermes iskola, oltárfülkével, különálló tanítói lakással, mellékhelyiséggel. Az oltár elé összehúzható ajtót készítettek. Havonta tartottak itt istentiszteleteket. Misekor a papot Kiskunmajsáról hozták ki. Beosztották mikor ki megy lovas kocsival a papért. A tanítónőnek külön széke állt az oltár mellett. A tanító pedig hegedűn kísérte az istentiszteletet. A tanító néni gyönyörűen tanította imádkozni  a gyerekeket. Elvárta, hogy misekor szinte minden gyerek ott legyen. A tanulókat többször elvitte Forráskútra gyónni, áldozni. Áldozás előtt nem lehetett enni, azonban mire mindenki gyónt és áldozott, a gyerekek nagyon megéheztek. Oroszné Payer Anna leleményességére utal, hogy amikor jöttek hazafelé megálltak szalonnát sütni. 4

A gyerekek fél nyolcra jártak iskolába. A tanítás kezdetéig mondták az “egyszeregyet”, a “vigyázó” kikérdezte a leckét (pl. katekizmust). A vigyázót osztályonként nevezte ki a tanító egy évre, a jobb tanulók közül. Előfordult olyan is, hogy a gyengébb tanuló lefizette a vigyázót, ne árulja be, amiért nem tudja a leckét. Nyolc órakor bejött a tanító. Köszöntek: “Dicsértessék a Jézus Krisztus”. Majd imádkoztak. Elkezdődött a tanítás. Az első szünetet háromnegyed tízkor tartották. Majd déltől volt egy órás szünet, amikor a gyerekek elfogyasztották az ebédet, amit otthonról hoztak magukkal. Ez általában kenyér, kolbász, szalonna, túró, lekvár volt. Ebéd után három vagy négy óráig tanultak. Az 1-6. osztályosok tanultak e szerint a rend szerint. A 12-15 éves gyerekek ismétlő iskolába jártak péntekenként. Ekkor a kisebbeknek nem volt tanítás.

A következő tantárgyakat tanulták az 1920-as évek végén: hittan, beszéd- és értelemgyakorlat, számtan, írás-olvasás és nyelvtan, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, természetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan, rajz, ének, torna. 5 A tanuláshoz nagyon kevés könyvet használtak. Palatáblára, majd irkába írtak.

Akkoriban nem okozott gondot a fegyelmezés, a tanítónak “csak” tanítania kellett. Büntetésre azért szükség volt. Ennek különféle módjait alkalmazták. Pofon, “pacsi”: pálcával a tenyérbe csaptak. A fiúk és a lányok külön padsorban ültek, tehát tudtak úgy is büntetni, hogy át kellett ülni a másik nem padsorába. Ez azonban nem minden gyerek számára volt büntetés. Vesszőzés: vesszővel a fiúk fenekére csaptak. Néhány fiúnak ez nem tetszett. Hogy ne fájjon annyira, nyúlbőrt varrtak a nadrág belsejébe. Ezt azonban a tanító észrevette a csattanásáról.

A tanyai iskolákban több osztállyal foglalkozott egy tanító egyszerre. Míg az egyik osztálynak ún. hangos órája volt, addig a többi önállóan dolgozott. Így ment körforgásszerüen, osztályonként. Hazamenetel előtt ismét imádkoztak.

Az iskola utáni tanulással a szülők sok helyen nem foglalkoztak. Ahol figyeltek erre, ott is az első az otthoni munka volt.

A népművelési estéket csütörtök esténként tartották: “A tanító bácsi mondott tudományos dolgokat termelésről, kultúráról.” Ezt sokszor tánc követte, a zene gramofonról szólt.

Télidőben egy-egy színmüvet tanultak be a gyerekek. Ezek általában rövidek voltak. Szívesen mentek szerepelni. Néha kéthetente is előadást tartottak.

December 6-án a tanítónő öltözött be Mikulásnak. Az oltárt kinyitotta, leterítette, arra szórta az ajándékokat: mogyorót, diót, cukorkát, almát. Minden osztálynak külön-külön. Karácsonykor állítottak karácsonyfát, de csak kevés dísz volt rajta (alma, dió). Éjféli misét tartottak az iskolában, de általában nem volt papos mise. Énekes asszony vezette föl – a legtöbbször Fodor Ferencné Kiss Rozália – a tanító kísérte hegedűn.

2. kép
Tanulás a szabadban (1930-as évek)

A tanítóknak havonta egyszer értekezletre kellett menniük Kiskunmajsára. Minden hónap első péntekén. Ekkor gyóntak, áldoztak. Ilyenkor a gyerekeknek tanítási szünet volt.

A tanítók feladatai között szerepelt az elsőáldozás megszervezése. Akkor is ünnepélyes keretek között zajlott, mint manapság.

Megünnepelték a madarak és fák napját május elején. Ezen a napon kivonult az összes tanuló lovas kocsikkal egy közeli erdős területre. Az első kocsival vitték a magyar zászlót. Mikor kiértek, a szülők bográcsban főztek, a gyerekek pedig bemutatták tornagyakorlataikat. “

Tanév végén vizsgáztak. Reggeltől délig is eltartott. A tanulók bemutatták tudásukat, verseket mondtak. A vizsgát megtekintette az igazgató, az egyházközség képviselője, az iskolaszék elnöke, valamint az érdeklődő szülők. A hivatalos személyeket a vizsga után illett megvendégelni. Ez csak az új iskola felépítése után vált szokássá.

Az analfabéták tanításával is foglalkoztak. Ez nehéz munka volt, mert 40-50 éveseket tanítottak írni, olvasni.

Orosz József tanítónak egy ideig a levente oktatást is vezetnie kellett. A levente oktatásban kötelesek voltak részt venni azok a fiatalok, akik az iskolát befejezték, de még nem voltak katonák. Orosz József nagyon szeretett sportolni. Vasárnap délutánon­ként focimeccseket szervezett. Módosabb szülők Csólyosról és Felsőpálosról is az “orosz-iskolába” járatták gyermekeiket. Ők már az iskolaföld művelésével nem foglalkoztak.

3. kép
Payer Anna és tanulói 1934-ben
4. kép
Az alsópálosi iskola tanulói Payer Anna és Orosz József vezetésével 1952-ben

1936-ban  a  kiskunmajsai  egyházközség  anyagi  gondokkal  küzdött,   ezért  a kiskunmajsai római katolikus egyházközség képviselőtestületének 1936. február 16-án tartott közgyűlésén elhatározták, eladják az iskolaföldeket és az egyházközség tulajdonában levő egyéb földeket.

Az alsópálosi iskola területét az 1868. évi XXXVTII. tc. 39.§-ában, az úrbéri tagosítás során, határozták meg. A Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Miniszter 73892/1935. VI. ü. o. számú rendeletével községi alapvagyonnak minősítette. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közigazgatási Bizottsága felszólította a község (Kiskunmajsa) elöljáróságát, hogy az alsópálosi iskolai alapvagyonföldet árverésen adja bérbe. (1936. április 24.)

Az adás-vevési szerződést Tóth Sándorral és Tóth Ilonával 1936. április 26-án megkötötték, 19 kat. hold 1526 négyszögöl kiterjedésű ingatlanról.6

Orosz József kiváló munkáját bizonyítja, hogy 1932-ben hat iskola felügyelőjévé, 1943-ban pedig igazgatójává nevezték ki.

Az Orosz házaspár 1953-ban Kiskunmajsára költözött, hogy az 1923-ban vásárolt házukban lakhassanak. Orosz Józsefné a Kiskunmajsai Általános Iskolák igazgatója lett. Mivel abban az időben ilyen magas rangú személynek nem lehetett templomba járnia, két malom között őrlődött, hiszen mélyen vallásos volt. 1953. április 4-én a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki, melyről a Nevelők Lapja számolt be.7

Bővebb levéltári anyaggal rendelkezünk a felsőcsólyosi iskola építésének történetéről, az oktatás megszervezéséről.

A kiskunfélegyházi képviselőtestület 1898. január 9-i közgyűlése beszámolt arról, hogy a Közoktatásügyi Magyar Királyi Miniszter úr új tanyai iskolák építési költségeihez nem járult hozzá, azonban az ott alkalmazott tanítók fizetéséhez hajlandó államsegélyt nyújtani. A képviselőtestület elhatározta, hogy 3 éven át építtet évenként egy-egy tanyai iskolát, ha az azokban működő tanítók javadalmazását az állam fogja viselni. 8

A 31056. F. szám alatt, 1898. évi május 12-én kelt jelentés szerint csak akkor hajlandók teljesíteni Kiskunfélegyháza város kérelmét, ha a szervezendő három tanyai iskolánál alkalmazandó tanítók részére a törvényszerű lakáson és kerten, vagy ennek pénzbeli egyenértékén kívül számba vehető helyi járulékot biztosít, az iskolákat felépíti, s azok felszereléséről gondoskodik. 9

Hogy Csólyos pusztán mennyire szükséges volt iskola létesítése, kiderül Szegesdi Pál Csólyos pusztai lakos 1899. március 7-i kérelméből, amit a polgármesteri hivatalhoz írt: “Csólyos puszta felosztásával annyira benépesedett, hogy a tankötelesek száma megközelíti a 200-at. Ezért kegyeskedjék a csólyosi tankötelesek számára Csólyos két végén iskolaépületet emeltetni, azokban tanítókat alkalmaztatni.” A helybéliek az iskola helyéről is gondolkodtak: “Az egyik végen Szegesdi Pál a másik végen Juhász Pál birtokos hajlandó iskolaföldet adni.” 10

Miután a polgármesternél nem értek el eredményt, Tóth József királyi tanácsos tanfelügyelőhöz fordultak: “A puszta 34-35 kilométernyi távolságra van Félegyháza várostól s a közelben nincs iskola, így 200 tanköteles gyermekünk iskolába nem járhat. Félegyháza város polgármesterénél több ízben lépéseket tettünk, azonban ez irányban a város részéről ez ideig semmiféle intézkedés nem tétetett, esedezünk ezért nagyságodhoz: Méltóztassék a Csólyos pusztán levő tankötelesek összeírását elrendelni, s az összeírás eredményéhez képest Kiskunfélegyháza várost Csólyos pusztán új iskola felállítására utasítani.” (Szegesdi Pál aláírása alatt még 122 személy neve áll.) A királyi tanfelügyelő 1899. június 5-én megküldte Szegesdi Pál és társai kérelmét a vármegyei közigazgatási bizottsághoz véleményezés céljából. 11

A városi tanács azon véleménnyel terjesztette a képviselőtestületi közgyűlés elé Szegesdi Pál és társai kérelmét, hogy tekintettel a Csólyos pusztán végzett összeírásra, mely szerint ott 84 óvodaköteles, 141 mindennapi iskolaköteles és 52 ismétlő iskolakö­telest írtak össze, kéri a közgyűlést, hogy határozatilag mondja ki, hajlandó ott a 109/898 kgy. határozattal felállítani szándékolt 3 tanyai iskola közül az elsőt már 1900. évben felépíteni, ha a közoktatásügyi kormány a tanító 400 forintot kitevő évi javadalmazásából a város által fizetendő 100 forinton felüli összeget és a felszerelési költségeket államsegély címén a város rendelkezésére bocsátja. 12

1899. július 23-án iskolaföld céljára ismét felajánlás érkezett. Hideg Imre a saját birtokából fél hold területet kínált fel. Ezen kívül vállalta, hogy saját költségén harangot is állíttat. 13

A polgármester állami támogatás kérését azzal indokolta, hogy a több mint 70 % közösségi adóval megterhelt lakosság tanügyi kiadásai már mintegy 30 %-ot tettek ki, így újabb terhek viselését az adózó polgárság nem bírná el. 14

Az 1900. június 29-én tartott városi képviselőtestületi közgyűlésen elindult a Csólyos pusztán építendő iskola ügye: “Csólyosban még ez évben megnyitandó tanyai iskolának haladéktalan felépítése elrendeltetik, s a tanácsot ily értelemben leendő eljárásra utasítja, hogy ezen tanítói állásra, melynek javadalmazása a többi tanyai állásokkal egyenlő leszen, a pályázatot hirdesse ki, a választást oly időben ejtse meg, hogy a tanító működését a jövő iskolai évben megkezdhesse. 15

Mihálovits Jenő mérnököt kérték fel a tanyai iskoláknak megfelelő tervrajz elkészítésére.” A tervrajz készítésénél figyelembe veendő az iskolatermen kívül a tanítói lakás és a szükséges mellékhelyiség is. Azt ide 8 nap alatt mutassa be.” 16

Iskolaépítés céljára a polgármester a Csólyos pusztán lévő Nagy Ferenc Sándor tulajdonát képező 4 hold körüli földet ajánlja megvételre. Ennek eladásához Nagy Ferenc László, mint Nagy Ferenc Sándor gondnoka, hozzájárult Vételár: 500 fit azaz 1000 korona. 17 A közgyűlés ezt elfogadta, így megtörtént a Csólyos pusztai iskola helyének megállapítása 18

A polgármester azt állította, hogy a lakosság további terhek viselését nem bírná el, mégis “5 %-os iskolaadót kell fizetniük miután a közterheknek 1886. évi XXII. törvénycikk 130. -a szerint csak felerészben járul a város az iskolaépítéshez. Ez addig lesz, míg a költségek törlesztve nem lesznek.” A közgyűlés ugyanekkor elhatározta azt is, hogy az így felállítandó iskola római katolikus legyen, s ezen iskolák felügyeletével megbízott iskolaszék alá helyezik. 19

Az iskolaföld megvétele 1900. július 31-én történt. Az adásvételi szerződés Nagy Ferenc László, Nagy Ferenc Sándor gondnoka, félegyházi lakos, mint eladó, másrészről pedig dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, mint Félegyháza város képviselője, mint vevő között jött létre. 20

Nagy Ferenc Sándor gondnokolt ingatlanának eladását a gyámhatóság jóváhagyta.

21 A közgyűlés a szerződést 1900. szeptember 9-én ellenszavazat nélkül elfogadta. Törvényhatósági jóváhagyás végett a vármegye alispánjához felterjesztették. 22 Erről a szavazásról Molnár Béla polgármester a következő jelentést írta az alispánnak: “A képviselőtestület összes szavazattal bíró tagjainak száma 225, és noha a 104/kgy. 900. szám alatt kelt közgyűlési határozat hozatalánál csak 40-en szavaztak, mégis újabb közgyűlés összehívása nélkül felterjesztettük, miután az abszolút többség jelen volt, de szavazásra csak 40-en jelentkeztek és sohasem lehet elérni, hogy a közgyűlés abszolút

többsége leszavazzon.” 23 Ebből az idézetből kiderül, mennyire érdekelte a városatyákat egy tanyai iskola építésének ügye. Végül a szerződést 1901. április 16-án Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye bizottsági közgyűlése is jóváhagyta.

A vármegyei elfogadás előtt Kiskunfélegyháza már az iskolaépület építésével foglalkozott. Mihálovits Jenő mérnök 1900. augusztus 11-én bemutatta a csólyosi iskola tervrajzát. A 8 napos határidőn belül nem sikerült elkészítenie. Indoka:”… az első tervrajzot teljesen félre kellett dobni, mivel a tanterem szélessége a régi padok hosszának különbözősége miatt első ízben más hosszúságú padokra lett méretezve.” 24 A költségelőirányzatot 1900. szeptember 10-re sikerült elkészítenie a mérnöknek. Azonban ez a tervezet és költségvetés sem teljes, mert hiányzik belőle az iskola mellékhelyisége. Ettől függetlenül a város gazdasági hivatala közhírré tette: “A Csólyos pusztán építendő iskolaépület felépítését zárt ajánlati tárgyalás útján vállalatba adja.” 25 A következő ajánlatok érkeztek a csólyosi iskola építésére:

Danszky Mihály 5950 korona
Újszászi István 6134 korona
Lenty István 6200 korona
Gál János és Csányi Imre 6000 korona

A költségelőirányzat 5287 K volt. “A vállalkozó köteles az iskola épületét, melléképülettel együtt, új kutat, három üléses árnyékszéket emésztőgödörrel, cserép zsindellyel fedve elkészíteni úgy, hogy a tervezetnek, az árlejtési és építési feltételeknek meg­feleljen.”

Mihálovits Jenő mérnök szerint a megfelelő vállalkozó kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az építkezés színhelye távol esik a várostól, a felügyelet gyakorlása alig lehetséges és tetemes költséggel jár, tehát a megbízhatóság legfokozottabb mértékben vehető számba.

A beadott ajánlatok és a mérnöki vélemény közötti nagy különbség miatt egyik ajánlatot sem fogadták el. Újabb árlejtést határoztak meg. Ismét kihirdette a város gazdasági hivatala, hogy a Csólyos pusztán építendő iskola és melléképület felépítését vállalatba adja. 26

A beérkezett újabb ajánlatok:  
Hauer és társa 5900 K
Gál János 5817 K
Víg Péter és Horváth Pál 5800 K
Danszky Mihály 5725 K 52 f

Kiskunfélegyháza tanácsa a csólyosi iskola építésére beadott ajánlatok nyilvános felbontása után, mint legkevesebbért vállalkozó, Danszky Mihály 5725 K 52 filléres ajánlatát fogadta el. 27

Az iskola építése körüli huzavona közben Szegesdi Pál és társai újabb kérelemmel fordultak a városi tanácshoz: “… működjön iskola addig is, míg az iskola fel nem épül, ideiglenesen helyet adnánk, s magunknak tanítót fogadnánk. Kérésünk okai: többeknek közülünk gyermekei az iskoláztatási év megkezdését már régen túlhaladták, akikre nézve egy évi mulasztás hátrányára lenne, tekintettel arra, hogy sem írni, sem olvasni nem tudnak, itthon pedig nincs módunkban ill. nincs alkalom járatni őket.” A városi tanács bízhatott abban, hogy az iskola hamarosan elkészül, mert nem engedélyezte az ideiglenes iskola működését: “Ez zugiskola lenne. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk világosan előírja, hogy mely esetben vannak a szülők jogosítva arra, hogy gyermekeiket nyilvános iskolán kívül nevelhetik.” 28

A csólyosi lakosokat is foglalkoztatta az iskola ügye. Szerintük a felállítandó iskola helye nem megfelelő. Ezért a képviselőtestülethez fordultak: “… minthogy a kijelölt hely a puszta egyik oldalára esik és így hozzáférhetés a másik oldalról a távolság miatt meg volna nehezítve, tisztelettel aziránt esedezünk, méltóztassék a tervbe vett iskola helyéül ennél alkalmasabb helyet a központban kijelölni, mely központ pedig máshol nem lehetvén, mint a Pálos-kömpöci keresztútnak a második útra eső része, ahol a Bartucz Franciska féle földön minden nehézség nélkül el is helyezhető, így kérjük, hogy a tervbe vett iskolát itt helyezzék el.” A kérést 51-en írták alá. 29

Szabó László gazdasági tanácsnok 1900. november 22-én jelentette a városi tanácsnak, hogy 30000 db vályogot veretett, s azt átvéve kazalba összerakatta. A vályog veré­sével felmerült költségek: 30

30000 vályog kiverése 150 K
vályognak való föld vételára 40 K
egy vízeresztő csatorna ásásáért és újra betöméséért 6K
vályog közé törek 34 K
a törek fuvarozásáért 8K
30000 db vályog kazalba rakásáért 24 K
  262 K

A látszat szerint már nincs akadálya, hogy a csólyosi iskola hónapokon belül felépüljön, azonban már akkor is sok hivatalos és egyéb akadályba ütközött egy új iskola építése.

Danszky Mihály építőmesternek a vállalati szerződést Kiskunfélegyháza polgármestere 1900. december 4-én kötötte meg. Tartalma. “A vállalati összeg három részletben a vállalkozó kereseti kimutatása alapján fizettetik ki 10% visszatartásával. Az építkezés befejeztével a városi tanács fogja átvenni az iskolát. Az átvételtől számított 15 napon belül kifizetik az egész vállalati összeget. Vállalkozó köteles a tanács által meghatározott időben megkezdeni és 90 munkanap alatt teljesen befejezni. Ezen határidőn túl mindennapi késedelemért jogosított a tanács a vállalkozótól 20 koronát visszatartani. Vállalkozó adja az összes építési anyagot, úgyszintén az anyagoknak a helyszínre fuvarozását is.” 31

Danszky Mihály vállalkozó már 1901. tavaszán szerette volna kezdeni a csólyosi iskola építését. 1901. április 10-én kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy a Csólyos pusztán építendő iskola és kút helyét mutassák meg neki, hogy a következő hét folyamán kezdené az építkezést. Indokai: Az összes tégla anyagot még a tél folyamán kihordatta, valamint kora tavasszal tudná olcsó kézi napszámosokkal végeztetni a munkát. Az építkezés megkezdésének idejét a tanács még nem határozta meg. 32

Danszky Mihály 1901. május 27-én ismét kéréssel fordult a tanácshoz: határozzon a Csólyoson építendő iskola ügyében. 33

A város az építési engedélyt nem adhatta ki ekkor, mert az iskola helyéül szolgáló ingatlan megvásárlása ellen 1901. május 28-án fellebbezést nyújtottak be: “… Nekünk alulírottaknak ezen ingatlanra utóöröklési jogunk van és amely utóöröklési jogunk telekkönyvi feljegyeztetése iránti pert a kecskeméti királyi törvényszék előtt már folyamatba is tettük, miután az utóöröklési jog pedig az elidegenítési tilalmat is magában foglalja, mert különben az örökhagyónak azon intenzióját, hogy vagyonát Nagy Ferenc Sándor örökös halála után mi örököljük, akár elidegenítés, akár megterhelés meghiúsíttatnék.” (Kis Vincze János és társai) 34

A polgármester jelentést küldött az alispánnak a fellebbezésről, a következő véleménnyel. “A fellebbezést azon tiszteletteljes kérelemmel van szerencsém felterjeszteni, hogy figyelembevéve azon körülményt, miszerint a csólyosi iskola felépítése már elodázhatatlan szükség, méltóztassék az iratokat harmad fokú határozathozatal végett a Nagyméltóságú Belügyminiszter Úrhoz sürgősen felterjeszteni.” 35

Az iskola építése még mindig nem kezdődhetett meg. A csólyosi lakosok pedig már szerették volna, hogy a következő tanévben megkezdődjön a tanítás. 1901. augusztus 13-án Majoros Sándor csólyosi lakos felajánlotta tanyáját iskolai célokra, 240 korona évi bért kért. A fűtőanyagot biztosította volna, azonban a fűttetés a tanító gondja lett volna. Szegesdi Pál is Csólyos pusztai birtokából 800 négyszögöl területű osztatlan ingatlant öröktulajdonul iskola céljára a városnak ajándékozott volna. A képviselőtestületi gyűlést a polgármester ezek után felszólította, hogy határozza el, elfogadja-e Szegesdi Pál ajánlatát, fel kívánja-e építeni az iskolát folyó évben, hajlandó-e már az 1901/02. tanévben a tanítást Csólyosban megkezdeni, s az iskola céljára helyiséget bérelni, ha igen, elfogadja-e Majoros Sándor ajánlatát. 36

A közgyűlés a belügyminiszter leiratát, melyben a Nagy Ferenc Sándorral kötött adásvételi szerződést megsemmisítendőnek tartja, 1901. szeptember 15-én tudomásul vette, szintén iskola céljára Csólyos pusztai birtokosok ingyen ajánlottak fel földterüle­tet, ezen földvétel ügyébe nem bocsátkozott. 37

Danszky Mihály építőmester szeptember 25-én újabb kérelemmel fordult a városhoz. Kérte az engedélyt az építés megkezdéséhez. A vállalati szerződést 1900. december 4-én kötötték. Indokai “Kiszállítottam az építéshez szükséges téglaanyagot, lekötöttem az épület fedélszerkezet fáit, megcsináltattam az ajtókat és ablakokat, leoltottam a meszet, amelyben igen sok károm van, mert nagyobb részét ellopták a csólyosi tanyaiak, egy része pedig összeszáradt, megcsináltattam egy új tégla kutat, amelyre az építés megkezdése előtt szükség volt. 38

Kiskunfélegyháza város képviselőtestületének közgyűlése a Szegesdi Pál által ajándékul felajánlott területet elfogadta. Majoros Sándor ajánlatát, amelyben tanyáját ideiglenesen átadná iskola céljára, nem fogadta el, mert a haszonbérletet magasnak találta. Danszky Mihály vállalkozót felhatalmazta a csólyosi iskola építésének megkezdésére azzal, hogy még 1901. őszén hozza tető alá. 39

A közgyűlés határozatából nem derült ki, melyik tanyát találták alkalmasnak iskola céljára, míg az új iskola föl nem épül. A tanítás azonban november 11-én beindult. Nagy István okleveles tanítót nevezték ki 1901. november 1-től a csólyosi tanítói állásra, véglegesen. Javadalma: egy szoba és konyhából álló lakás – fűtését a háztulajdonos tartozik teljesíteni – a városi közpénztárból fizetendő évi 800 korona készpénz. Nagy István 1901. júniusában végzett a kiskunfélegyházi állami tanítóképzőben. 40

A tanítás kezdete mellett megindult az iskola építése is. Danszky Mihály vállalkozó 1901. november 25-én kereseti kimutatást nyújtott be a csólyosi iskola építéséről. A számvevő szerint azonban a jelzett munkálatok igazolva nem voltak, ezért a 3627 K 95 fillér kiutalását nem véleményezte. 41

Mihálovits Jenő mérnök a csólyosi iskolát 1901. december 3-án a helyszínen megvizsgálta. A következő hiányokat találta.

  1. Az alapozás mélysége 32 cm-rel kevesebb, mint a terv- és költségvetésben.
  2. Az összes épületen az oszlopzat kifalazásai nincsenek meg, az ablakboltívek sincsenek egy magasságban elhelyezve.
  3. A tanterem szélessége 5,28 m-re volt tervezve, de csak 5,18 m lett.”

A hiányok figyelembevételével a vállalkozó részére a mérnök 3000 K kiutalását véleményezte. 42 Ebből a jelentésből kiderül, hogy ennek ellenére 1901-ben sikerült tető alá hozni az iskolát.

Mihálovits Jenő mérnök és Szabó László gazdasági tanácsnok a csólyosi iskola épületét 1902. július 20-án megtekintette. Átvételre alkalmasnak találta. Megjegyzéseik:

  1. A két folyosóajtó zárját ki kell cserélni.
  2. A 6 méteres létra hiányzik.
  3. Egy üvegtábla hiányzik.
  4. Az ablakok, különösen a külső szárnyak gittelései hiányosak.
  5. Az ajtók kulcsai hiányoznak.
  6. A tanítói szoba egyik ablakdeszkája kicserélendő.”

A hiányok pótlására a vállalkozót utasították, amit 15 nap alatt köteles teljesíteni.43

1902. október 15-én megtörtént végre a csólyosi iskola átadása.

Almásfy János igazgató véleménye az iskoláról: “Biztonsági szempontból szükséges az ablakokat vagy kereszt rudakkal, vagy pedig táblákkal ellátni. A tanterem 12 m hosszú, 5 m széles, 4 m magas, tehát köbtartalma 240 m3, ezen óriási teremhez van egy oly kicsi kemence, amely megjárná a tanítói szobába, de nem ér semmit a tanterem fűtésére. Erre vonatkozó javaslatom, hogy ezen kemence cseréltessék fel ezen tanterem befűtésére megfelelő Mádinger-kályhával, mert ha ez nem történik, hideg tél alkalmával a gyerekek be fognak fagyni. Van az iskolában 6 pad, hogy legalább 60 növendéket el lehessen helyezni, szükségeltetik 8 új pad… Kellő számú fogas készítendő. A kút készen van, de hozzá sem ágas, sem gép nincs, tehát ezek szükségesek, valamint ehhez egy veder és a növendékek részére ivóedény. Az iskolaépítés alkalmával nagy gödröt ástak, ez betöltendő. A tanítói lakás szobája tervezésénél nem vették figyelembe a használhatóságot. A kemence túl kicsi. A kamrán túl nagy ablak van. A tanító konyhájába szükséges egy takarék tűzhely és egy katlan.” A képviselőtestület ezt a véleményt figyelembe véve felszólította a vállalkozót a hiányok pótlására. 44 Danszky Mihály 1902. december 3-ig a hiányosságokat nem pótolta, ezért a polgármester elrendelte, hogy a hiányokat pótolják a vállalkozó költségére, mely a bent levő vállalati összegből vonandó le.45

Szabó László gazdasági tanácsnok 1903. február 5-én jelentette, hogy Danszky Mihály a csólyosi iskolánál észlelt hiányokat pótolta, a visszatartott 200 K most már ki­utalható.46

Az építkezés utó-felülvizsgálata 1903. november 18-án történt, ahol apróbb hiányosságokra találtak. Ezt az építőmester néhány nap alatt teljesítette. Ezért neki 316 Koronát utalványoztak.47 1902. őszétől Csólyos pusztán az új iskolaépületben megindult az élet.

1903. januárjában már Csólyos pusztán népiskolai tandíjhátralék van. A végrehajtó csak azért nem utazik oda, mert a távolság miatt a költség sokkal magasabb lenne, mint a tandíjhátralék.48

Szegesdi Pál és társai 1904. április 12-én kérelemmel fordultak Kiskunfélegyháza képviselőtestületéhez. A csólyosi iskolánál felállítandó kereszt és harang költségeinek fedezéséhez kértek némi pénzösszeget. Indokaik:

” – A Csólyos pusztán lévő iskola mai katolikus iskola, ezt valami tárgynak külsőleg is kell jelezni,

-1 éve felszólította a lakosságot, hogy adakozzanak, de kevés jött össze.”

Szegesi Pál így jellemzi Csólyost: “… ez ideig olyan, mint egy keverék, melynek minden alkotója az összerázás után is külön-külön válik.” 49

A Csólyos I. számú iskolánál hiába volt tanítói lakás is, a tanító mégis Kiskunfél­egyházán lakott. Ha eljött az iskolához, akkor néhány napig itt volt, majd visszament a városba. Így a tanítás sokszor szünetelt. A tanítási szünet oka volt még az 1910-es években, hogy a tanítónak nem volt mit enni sem itt, sem otthon. 50

1920-ban Seres József tanító igen értékes kerti földet kapott. Ebből már tudott magának élelmet előteremteni. 51

A felsőcsólyosi iskolánál az 1921/22-es tanévben Herr Róbert és Herrné Petheő Margit beosztott menekültek tanítottak. Az ő munkájukat Zámbó Dezső iskolaszéki elnök és Dobák István igazgató a tanév végén ellenőrizte.

Herr Róbert és Herrné Petheő Margit tanítókat a következő tanév elején már mellőzték. Ez ellen a városi képviselőtestület néhány tagja fellépett: “Kiskunfélegyháza Római Katolikus Iskolaszékének az 1922. szeptember 26-án tartott ülésén történt 14 tanító megválasztását, mely a fennálló jogszokások és törvények figyelembe vétele nélkül történtek, ezennel megfellebbezzük és kérjük a Közigazgatási Bizottságot, hogy azt megsemmisíteni méltóztassék … Az iskolaszék megválasztott 14 tanyai tanítót, részint nyugdíjazás és elhalálozás folytán megüresedett 4 régi és 10 újonnan szervezett állásokra. Pedig tanyán csak 6 újonnan szervezett állás volt üres, s így nyolc tanítót olyan állásra választott meg az iskolaszék, melyek be voltak töltve … A legnagyobb sérelem Csólyos puszta lakosságát érte, Herr Róbert és neje B. listás tanítókat mellőzték. A lakosság megválasztásukat küldöttség útján kéri a miniszter úrtól.” 52 Aztnem tudjuk, sikeres volt-e a kérelem, csak annyit, hogy az 1924/25-ös tanévben már Kossey Géza tanított itt.

5. kép
A felsőcsólyosi iskola

A Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék jelentést küldött a városi tanácsnak a Csólyos I. számú iskolánál lévő állapotokról, 1924. december 12-én: “Felhívjuk a tekintetes Tanács figyelmét a Csólyos I. számú iskolánál lévő állapotokra. Ennek az iskolának a tantermében folyik az adóösszeírás, adószedés, fogyasztási illetékek beszedése, ló összeírás stb. Úgyhogy alig van egy tanítási teljes hét, azonkívül minden ilyen aktus után a tantermet súrolni, meszelni kell. A Püspöki Rendszabály 90. szakasza szerint az iskolai tantermeket rendeltetésükön kívül más célokra – aminő pl. gyűlések tartása, adószedések, katonai sorozások, mulatságok rendezése – felhasználni tilos. Kérjük tehát a tekintetes Tanácsot, hogy amennyiben lehetséges valamelyik tágas tanyán helyezze el ezeket az összeírásokat, mert a tanteremnek ilyen célokra való felhasználása csak a tanítás rovására történhetik.” 53

6. kép
Nánay János tanítványaival 1955.

1948-ban Nánay János tanító leltárt készített az iskola ingatlanáról.

I. Ingatlan:        Telek 800 négyszögöl iskolaépület: 1 tanterem tanítói lakás: 2 szoba, 1 konyha, 1 éléskamra, 1 padlás Melléképület: 1 kamra, 1 istálló, 1 sertésól, 45 élőfa (vegyes: akác, eper és nyárfa), 1 ásott kút.

II. Ingóság: a tanteremben: 16 iskolapad fenyőből, 1 asztal fiókokkal, 2 szék, 2 festett tábla, 1 táblaállvány, 10 szemléltető kép, 1 címertábla, 1 Himnusz tábla, 1 könyvszekrénysor, 1 kályha csövekkel, 1 db 3 ágú fogas, 1 Magyarország hegy- és vízrajzi térkép, 1 Magyarország politikai térkép, 1 feszület. 54

Nánay János 1930-tól 1956-ig tanított Felsőcsólyoson. Ő volt a puszta mindenese. A tanítás mellett sokat segített a tanyai nép ügyes-bajos dolgainak elintézésében, s emellett még Félegyháza városa és a majsai papság is rábízta a kisebb elintézni való ügyeket. Az idősebb felsőcsólyosi emberek az iskolát még ma is “Nánai-iskolának” nevezik.

Kiskunfélegyháza polgármestere, dr. Molnár Béla kérelemmel fordult gróf Zichy János Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez 1910-ben: “Népiskoláinkat 15 új, államsegéllyel felállítandó, iskolával szaporítani méltóztassék. Mi az építendő tanyai iskolák terveit, költségvetését elkészítettük.” 55

Az Alsócsólyos pusztai lakosok is szükségesnek látták új iskola építését. 1914. április 26-án Juhász András és társai kéréssel fordultak az alispánhoz: “… tekintettel gyermekeink életét veszélyeztető körülményekre és arra, hogy 300 tanköteles közül csak 130 tanuló nyer oktatást, a többi pedig tudatlan marad, ezért arra kérjük Nagyságodat, hasson oda, hogy a Csólyos pusztai II. számú iskolát, amely már négy év óta van ideiglenes helyiségben, a legelső iskolákkal építesse fel a város, mert új iskolaépületre ezen okok miatt már múlhatatlanul szükség van.” 56

1914. július 13-án már vett is a város iskolaépület céljára 1 hold területű ingatlant, Juhász Antal csólyosi lakostól, 900 koronáért. 57

Kiskunfélegyháza város képviselőtestületének 1922. július 28-án tartott közgyűlésén kimondták, hogy új iskolákra, új tanítókra van szüksége a városnak, hogy minél több tanköteles járhasson iskolába. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztert most is kérik, hogy az új iskolák építésénél segítsen. 58

1921/22. tanév végén az iskolaszék elnöke (Zámbó Dezső) a kiskunfélegyházi tanyai iskoláknál vizsgálatot tartott. A Csólyos pusztai II. számú iskolánál ekkor Sípos Jenő beosztott menekült tanító tanított. 59

A kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék erre hivatkozva kérelemmel fordult a városi tanácshoz: “Az 1925. évben felépítendő két új tanyai iskola közül az egyik Csólyos pusztán épüljön. Indoklás: A Csólyos puszta II. számú iskola épülete a tanítás céljainak nem felel meg. Ugyanis a II. számú iskola egy primitív tanyai szobában van elhelyezve, amelynek magassága 185 cm, hossza 520 cm, szélessége 440 cm. Itt tanul 56 mindennapi és 5 ismétlő két csoportra osztva, mert egyszerre nem férnek be. A tanító lakást nem kap künn, mert bérbeadásra lakást ott nem építenek. Összecsukható ágya van tehát a tanítónak a tanteremben. Ha a tanulók délután hazamennek, ágyát szétnyitja, és a teremből, melynek levegőjét egész nap 61 tanuló szívta, hálószoba lesz. Ez a helyzet tarthatatlan.” 60

Ekkor, az 1924/25-ös tanévben, a tanító Szabó István volt.

Az iskolaszék kérése teljesült. 1925-ben felépítették a Csólyos puszta II. számú tanyai iskolát. Az építkezés körülményeiről a következőket tudjuk.

7. kép
Az alsócsólyosi iskola Felvételt készítette Dömötör Mihály

Besze Béla kőműves ajánlatot tett 1925. június 1-jén, a Csólyosban építendő iskola építésére minden anyag, fuvarozás és egyebek hozzáadásával. Érkezett még ajánlat a szükséges asztalos, lakatos, mázoló és üveg munkálatokra, valamint a teljes építkezésre, Brener Imre okleveles mérnök, építési vállalkozótól. A tanácsülés Brener Imre javaslatát fogadta el.

Brener Imre az iskola építéséről küldött jelentést 1925. november 14-én. 61 Feltételezhető, még ez évben átadásra került az új iskola, mert néhány dokumentumon (a csólyospálosi általános iskolában levő statisztikai lap) és a visszaemlékezésekben sze­repel. Egy tantermes, kétszobás tanítói lakással, mellékhelyiséggel rendelkező iskola épült.

Az alsócsólyosi iskolában (Csólyos II. sz.) tanított 1940 és 1957 között Keserű Mihály. Így ír munkájáról:

“1940-ben választott oda a Kiskunfélegyházi Római Katolikus Egyházközség 6 évi nyomorúságos, állástalan év után. Amikor először pályáztam tanítói állásra, 1 helyre 81 pályázó volt. Az első nap, választás után, az igazgató kikísért az iskolához. Ez szokatlan volt akkor. Majsáig vonattal, onnan az iskolához kocsival. Búcsúzáskor útravalóként azt mondotta: “Miskám, jó szándékú nép lakik itt. Ha tisztességesen viselkedsz, ott is megtörlöd a bicskádat, ahol a másik vizet sem látott.” Az egyik tanyai ember pedig imigyen szóla: “úgy vigyázzon a tanító úr, hogy minden 10 évben megeszünk egy taní­tót.” Az elődöm szerencsétlen életet élt. Fiatalon meghalt.

Az iskolában a napi szorgalmi idő 8 órától 15 óráig volt, 1 óra déli szünettel. Tanítás előtt, délben és a tanítás végén kötelező közös ima volt. A költség 10 %-át közadóból, a többit államsegélyként kapta az iskola az államtól. A közügyek intézését Kiskunfélegyházán végezték. Amit ebből a tanítóra bíztak: népszámlálás, állatok összeírása, járlatkezelés. A város valamit fizetett érte. Némely dolgot az emberek a tanítóra bíztak, hogy helyettük a városban intézze el.

A tanítás központi tanterv szerint történt.

Igyekeztem lelkiismeretem szavát követve példámmal tanítani, nevelni. Nagyon tartózkodtam az anyag közlésétől. Addig faggattam jó kérdésekkel, amíg rájött a gyermek arra, amit tanítottam.

8. kép
Keserű Mihály és tanítványai 1954

Kínosan kerültem a testi fenyítést. Szülői értekezleten volt aki biztatott. Válaszom: a lovat ostorral, a bivalyt kötéllel, az embert eszénél fogva vezetem szerény tehetségemmel a jó úton. Ez a legjobb fegyelmező eszköz. 62

Felsőpáloson az 1910-es és 1920-as években különböző tanyákon folyt a tanítás. Például a “Csányi-tanyán”, az “Ambrus-tanyán”. A “Daka-házban” és a “Sólya-tanyán”. Sűrűn változott az iskola helye, mert mindig akadt valami, ami nem tetszett a tanítónak.

A tanyák közel vannak egymáshoz, ezért viszonylag könnyen megoldható volt a költözés. 63

1914-ben került Felsőpálosra Basity József.  64 Bajmokon  született,  iskoláit Apatinban és Kalocsán végezte. Tagja volt a Vas Gereben Körnek, a Magyar tanítók Művészkörének, dolgozott a Kunsági Hírlapnak. Szerepelt az Új Barázda, Vasárnap, Hangya, Falu, Magyar Család c. lapokban, versei a Tanítóírók Bokrétája c. gyűjtemény-! ben jelentek meg. 65

9. kép
Basits József tanító

Basity József tanító az akkori tanítókhoz viszonyítva is nagyon szigorúnak számított. Leghamarabb a fegyelem megszegéséért büntetett. Ennél az iskolánál is működtek a vigyázók. Sőt, az idősebbek tanították a fiatalabbakat. A tanítás kezdetekor imádkoztak. Az első szünetet tíz órakor tartották, az újabbat csak ebédkor. Ebéd után 15 óráig folyt a tanítás.

A népművelési előadásokon itt is a mezőgazdaságról, a termelésről beszélt a tanító. Sok felnőtt eljárt, az előadás után gyakran kártyáztak.

A felsőpálosi iskolában ritkán tartottak istentiszteleteket. Az alsópálosi iskola építése előtt egy-egy tanyán összegyűltek az emberek és imádkoztak. Amikor az elkészült odajártak misére.

A felsőpálosi iskola építéséről nem sokat sikerült megtudni. Az iskola Tóth Vince földjén épült. Az építkezésben segítettek a környékbeli lakosok. Egy tantermes iskola épült, tanítói lakással, mellékhelyiségekkel.

A Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánián megtalálható az iskola ingatlanának adásvételi szerződése, amely 1928. december l-jén íródott. A szerződésből megtudhatjuk, hogy két hold kiterjedésű ingatlant adott át Tóth Vince és neje a Kiskunmajsai Római Katolikus Iskolaszéknek iskola építése céljából 2555 pengőért. Az iskolaszék kikötötte, az építendő iskolának római katolikus jellegűnek kell lennie. A szerződés engedélyezését a felsőbb hatóságok nem siették el: püspöki engedély 1940. november 11-én érkezett, a földművelésügyi miniszter hozzájárulása pedig 1941. március 1-én.66

A környékbeli gazdák az iskola felépülése után – Basity József vezetésével – gyűjtést kezdtek a harang felállítására. A felszentelésre 1936. augusztus 16-án került sor, melyről a Kunsági Hírlap a következőképpen számolt be: “Augusztus 16-án szentelte fel Rétei Gyula Felsőpálos puszta harangját bensőséges ünnepség keretében. A közönség áldozatkészsége, összetartása hozta létre a harangot… Az ünnepi beszéd után Papdi Ilonka szavalt el nagy hatással egy költeményt, melyet Basity József tanító írt. … a harang figyelmeztet, hogy imával kezdjük a napot és imával múljon el napunk. A hősök, kiknek neve ott a harangon, a harang szavával szólnak hozzánk, hazajöttek közénk, itt vannak velünk, s ha szól a harang beszélgetnek velünk. A szentmise alatt, Úrfelmutatáskor szólalt meg a harang, mely Nagyboldogasszonyról van elnevezve, és a hősök emlékének van szentelve. A harang 130 kg-os. Egyik oldalán feszület van és a következő felirat:

Isten dicsőségére

Hősök emlékére

felső Pálos p. Közönségének

áldozatkészségéből

készült e harang

az 1936. évben.

A másik oldalon Nagyboldogasszony képe van és a következő felirat:

Nagyasszonyunk, Hazánk reménye

Hozzád sír a jobbak keserve

A szebb idők után esengve…

1914-1918

Hősi Halált haltak a Hazáért:

Bozóki Bálint – Csáki János – Csikós Illés – Csóti József – Csóti János – Gémes János – Halász Elek – Halász Imre – Kazi István – Kopasz István – Kónya Ferenc – Lévai András – Papdi Ferenc – Sisák János – Sutka István – Tóth Menyhért – Tóth György

Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért…

A harangot öntötte Szlezák László harangöntő, Magyarország aranykoszorús mestere, Budapest.

Nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy köszönetet ne mondjunk a következőknek, akik a mai nehéz viszonyok között is áldozatkészséggel járultak hozzá, hogy a harangot megrendelhessük:

Pénzadományok: Péter Szabó József, Szögi Mihály, Basity József, Tóth Sándor, özv. Katona Istvánné Szögi Rozália, Csáki József, Daka Ádám, Lőrincz Lajos, Daka Antal, Gulyás Lajos, Péter Szabó László, Kopász István, Tóth Ferenc, Ocskó József, Gémes György, özv. Tóth Antalné, Tóth Vince, Hegedűs Sándor, Bitó Sándor, özv. Sándor Józsefné, Bárkányi Mária, Tandari Ferenc, Tandari Illés, Paragi Sándor, Terényi Jenő, Kopasz György, Kiss József, Sós Antal, Vetró József, Molnár Sándor, Tóth János, Patyi Lajos, Magyar Ferenc, Kapás Lajos, Kapás József, Vetró István, Tóth Mihály, Váradi András, Deli Péter, Antal József, Bitó Pál, Tandari István, Csóti Antal, Lőrincz János, Jenei Mátyás, Váradi Illés, Sutka János, Vetró Mihály, Papdi Illés, Csikós Ferenc, özv. Papdi Ferencné, Gémes Rozália, Csonka Béla, Vass Kálmán, Dékány Ádám, Nyerges József, Borbola András, Nagy István, Bunford István, Sólya Mihály, Tómán András, Kapás Jánosné, Furus István, Budai Márton, özv. Takács Mátyásné, Simon Mária, özv. Balog Jánosné, Budai Mihály, Vetró Mihály, Deli István, Papdi Antal, Máté Pál, Szerafin Elemér, Barna Sándor, Zádori Sándor.

Az állványhoz fát adtak: özv. Papdi Ferencné Gémes Rozália, Gémes György, Tóth Ferenc, Furus Vince, Daka Ádám, Kopasz István.” 65 Három iskolánál már az 1941/42-es tanévben beindították a 7. osztályt. A felsőpálosi iskolában csak az 1943/44-es tanévben kezdett a 7. osztály.

10. kép
Felsőpálosi iskola
Felvételt készítette Fodor Ferenc

1945. július l-jén megalakult Csólyospálos község. Ekkor mind a négy tanyai isko­la Csólyospáloshoz került közigazgatásilag.

A Kiskunmajsai Római Katolikus Egyházközség így ír az iskolák elcsatolásáról: “Basity József, Orosz József és Oroszné Payer Anna tanítók 1945. július 1-től nem a kiskunmajsai, hanem a politikailag és egyházközségileg önálló Csólyospálos tanítói. Az iskola fenntartója az ottani egyházközség. Kérem tehát a felsorolt tanítók javadalmát a Csólyospálosi Római Katolikus Egyházközség terhére írni.” 66

A csólyospálosi iskolák államosításának ügyét a képviselőtestület 1948. június 10-én tárgyalta. Az erről készült jegyzőkönyvből kiderül a testület politikai “érettsége”, tisztánlátása. Habár a képviselőtestület még teljesen nem devalválódott, a tekintélyesebb tagok (pártvezetők) sem tehettek mást, mint fenntartás nélkül elfogadták az előterjesztést. Az ügy fontosságát hangúlyozandó – idézzük a jegyzőkönyv lényegesebb pontjait:

“Az ülésen jelen voltak Ónozó Sándor községi bíró elnöklete alatt Orosz József, Méhész Elek, Király István, Nyerges Sándor, Lajkó Károly, ifj. Molnár Sándor, Ördög István, Gyuris Alajos, Török János, Bense István, Bálint György, Basity József, Sutka Sándor, Barina Lajos, Simon Ferenc, Juhász Mátyás, Juhász István, id. Molnár Sándor, Kócsó Imre, Rehák Imre, Lajkó Kálmán képviselőtestületi tagok, Fűz József törvénybí­ró, Kapás József közgyám, Tóth P. János pénztárnok, Gulyás Lajos, Tóth József, Gulyás János, id. Szekeres István, és Balázs András esküdtek, Czifrik Ferenc gazdajegyző, Nagy Sándor vezetőjegyző, mint előadó és Nyilas János a jegyzőkönyv írója … Előadó vezetőjegyző bejelentette a képviselőtestületnek, hogy az egyházi iskolák államosítása mellett, vagy ellen foglaljon állást… Az egyházközség és a tantestület nevében Bálint György helybeli római katolikus plébános, képviselőtestületi tag a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Mélyen tisztelt képviselőtestület! Kedves magyar testvéreim! Mindnyájunk előtt ismertek azok az áldatlan harcok, melyek iskoláink államosítása körül tombolnak. Én fiúi köteles tisztelettel adózom az egyház vezetőségének és az Evangéliumban letéteményezett minden hit és erkölcsöt érintő elvi kérdéssel kapcsolatban. Így elismerem és hirdetem, hogy Krisztust hirdetni, a gyermekeket az Istenhez vezetni nemcsak joga, de kötelessége is az egyháznak. Inkább vértanú halált kellene vállalni, mintsem Krisztust megtagadni.

De az iskolák államosításának kérdésében szó sincs vallásüldözésről. Szó sincs ‘ Krisztus megtagadásáról. A Kultuszminiszter Úr több ízben, és a Miniszterelnök Úr is szavát adta, hogy az államosított iskolákban továbbra is kötelező a hitoktatás; sőt a szerzetesrendeket is meghagyják az iskolákban. Tehát az iskolákban ezentúl is hirdethe­tem Krisztust. Sőt az állam fizeti a hitoktatókat. Reakciós hazugság az, hogy az állam ki akarja ölni a hitet és istentelenné akarja tenni az embereket! Éppen úgy ahogyan hazugság volt az, hogy az oroszok megölik a papokat és becsukják a templomokat. Pont az ellenkezőjét láttuk. Az államosítással a demokrácia kultúrnívót akar emelni. Alsócsólyoson is becsorog az esővíz. Korhadtak a padlók. Az iskolák után csak lakbért 3000 Ft-ot kellene fizetni. A tatarozással, a tanítókkal évi 20000 Ft-ot emésztene fel a négy iskola. Egyszerűen nem bírjuk. Ha az állam nem államosítana én a plébános kérném az államosítást helyi viszonylatban.

Minthogy ennek a kérdésnek én nem cselekvő, hanem szenvedő alakja vagyok, bizalommal fogadom a demokráciának ezt a lépését. Teljes szívvel, lélekkel odaállok a demokráciához: mélységesen elítélem a Pócspetri tragédiákat okozó paptársam agitációját. Nekünk papoknak a jóságot a szeretetet kell hirdetni, mert ez a demokratikus rend sokkal jobb és becsületesebb, mint a régi volt. Ha az államosított iskolákban is ezt a jóságot és szeretetet fogjuk hirdetni a hittan órán, akkor mi papok is az ország újjáépítői leszünk. Becsületes munkás-parasztokat nevelünk a demokráciának.

Ezért javaslom, hogy a községi képviselőtestület egyhangú állásfoglalással szavazza meg az egyházi iskolák államosítását és ugyanakkor mélységesen ítélje el a Pócspetri tragédiákat okozó egyes egyházi személyek és papok reakciós uszításait.

A Magyar Dolgozók Pártja nevében Méhész Elek pártelnök, képviselőtestületi tag megköszönte Bálint György plébános határozatát és bátor kiállását a kérdéssel kapcsolatban. Örömét fejezte ki, hogy községünkben ilyen demokratikus gondolkodású pap van, és úgy a maga, mint pártja nevében az egyházi iskolák államosítását elfogadta és örömmel üdvözölte.

A Független Kisgazdapárt nevében Gulyás János képviselőtestületi tag úgy a pártja, mint a maga részéről az egyházi iskolák államosítását elfogadta.

A Nemzeti Parasztpárt részéről id. Molnár Sándor képviselőtestületi tag úgy maga, mint pártja részéről legmesszebbmenően hozzájárul és javasolja az egyházi iskolák államosítását különösen kiemelve Bálint György helybeli plébános megnyugtató beszédét. Beszéde folytán a következőket kérte a képviselőtestülettől:

Kérem a képviselőtestületet, hogy amennyiben hatósága részéről Bálint György plébánost bármi bántódás érné egyházi főhatósága részéről, vagy elhelyeznék, akkor mi csólyospálosiak Bálint György plébánosunkat ne engedjük el. Miénk ez a föld. Mi építettük a templomot. Itt mi parancsolunk. Bálint György plébánosunkat az egész falu szereti, ragaszkodik hozzá és neki itt a helye közöttünk.

Lajkó Kálmán képviselőtestületi tag a Polgári Demokrata Párt részéről az iskolák államosítása mellett foglalt állást.

A község képviselőtestülete az elhangzott beszédek után lelkes hangulatban egyhangúlag az iskolák államosítása mellett foglalt állást.” 67

Jól érezték, hogy Bálint György szerepvállalása miatt védelemre szorul; néhány hó­nap múlva “demokratikus” gondolkodása miatt a papság kizárta sora közül.

A volt római katolikus iskolák államosítása ügyében 1950. január 27-én járt bizottság Csólyospáloson. A vizsgálatnál jelen voltak: dr. Rakó István tanügyi titkár, Laczi Dénes állami általános iskola igazgatója, mint az a kéttagú államosítási bizottság tagjai, Bárkányi József MDP titkár, Pallós Károly vezető jegyző, Ördög István községi bíró, a község képviseletében, Orosz József iskola igazgató, Csányi Júlia irodatiszt, mint jegy­zőkönyvvezető és dr. Lengyel Antal római katolikus plébános. A bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza az iskolák műszaki leírását. A négy tanyai iskola közül csak három szerepel a jegyzőkönyvben, holott az 1948. évi 33. tc. alapján az állam tulajdonába ment át minden iskolai célt szolgáló ingatlan. Az alsópálosi iskola nem szerepel a jegyzőkönyvben, pedig épülete iskolai célt szolgált.

Az ingóságokról döntést hoztak: “A bizottság megállapítja, hogy a volt római katolikus iskola ingó felszerelése teljes egészében az állam tulajdonába került. Egyházat illető ingóság az állami iskola birtokában nincs.” 68

Csólyospálos központjában az 1956/57-es tanévben kezdődött a tanítás. Az iskola neve ekkor: Csólyos III. számú iskola. Hudoba József és Hudoba Józsefné kezdte meg a 104 gyerek okítását az ún. Bense-házban. A tanulók a négy tanyai iskolába jártak előtte.

11. kép
A központi iskola V-VIII. osztályos tanulói 1959-ben. Tanár: Halácsi Tivadar

Az 1957/58-as tanévtől az általános iskolák igazgatósága is itt működött. Az iskolát az 1959/60-as tanévtől kezdődően “Központi”-nak nevezték. 69 Az 1959. augusztus 18-i Tanácsülésen az új iskola építéséről beszéltek. 70 1960 végén készült el a 2 tantermes nevelői lakásos iskola a nevelői lakáshoz fürdőszoba épült. 71 Ezt az épületet, amely a mai iskola része, kétszer bővítették.

Az 1969. augusztusi tanácsülésen Halácsi Tivadar beszámolt arról, hogy az iskola építését megkezdték: az elmúlt iskolaévben, azonban a tervezett határidőre (1969. augusztus 20.) nem készült el. 72 1970-ben adták át a két új tantermet, vizesblokkal. Az új tantermek szükségességét bizonyítja, hogy az 1968/69-es tanév végén a tanulók létszáma: 274. 73

12. kép
Kisdobos avatás 1968

Az iskola 4 tanteremmel és egy tornaszobával bővült 1984-ben. Ekkor a régi épületszárnyat is felújították. Korszerűsítették a fűtést, világítást. Az iskola építését az iskola és a tanács kezdeményezte. A munkákat a BÁCSTERV irányította, ellenőrizte. A kivitelezést a Kunsági MgTsz végezte Ország Sugár Róbert vezetésével. A munkában segített még a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társaság, valamint a Dél-alföldi Kőolajipari Vállalat szanki üzemegysége és a szanki Haladás Termelőszövetkezet. A szülők is sok társadalmi munkát végeztek.

13. kép
Az új iskola
14. kép
Tantestület 1995 Bartha Istvánné, Bartha István, Jenny Róbertné, Baranyi József,
Dobos Lászlóné, Bitó Alajos, Bitó Alajosné, Máté Sándor, Horpáczi Ferencné

 

Élet az iskolákban

Az államosítás után teljesen megváltozott az oktatás az iskolákban. Hiába maradt ugyanaz a tanító. Az állam követelménye gyökeresen átalakult mind a tanítókkal, mind a tanítványokkal szemben.

1951-ben a felsőpálosi iskolához került Felföldi László és Felföldi Lászlóné tanító. Ekkor már működött a szülői munkaközösség. A szülők a szülői munkaközösség szerepe 1959-től kezdve nőtt meg. Ebben az évben jött a felsőpálosi iskolához Baranyi József és Baranyi Józsefné tanító. A szülői munkaközösség elnöke 1957-től 1971-ig Szekeres Ferencné volt. A szülők érdekessé kívánták tenni a gyerekek életét. Mikuláskor egy szülő beöltözött Mikulás jelmezbe. Előtte ők készítették el a gyerekeknek a csomagot. A szülők is ott voltak az ünnepségen. Farsangkor jelmezbe öltöztek a gyerekek. A felnőttek részére batyusbálat rendeztek. A vacsorát hozták magukkal. Zenészeket is fogadtak.

A gyerekeknek a tanítónő színdarabokat, népdalokat tanított. Az előadáshoz csináltattak dobogót, a függöny lepedő volt. A néptánchoz az anyukák varrtak egyforma ruhákat. Olyan is volt, hogy a felnőttek is szerepeltek egy-egy színdarabban.

Anyák napjára külön készültek a gyerekek, a tanítónő segítségével. A rendezvények bevételeiből finanszírozták a gyermeknapi ünnepségeket, vettek az iskola felszereléséhez néhány dolgot. Gyermeknapon kirándulni vitték a szülők a gyerekeket a balástyai erdőbe.

Pedagógus napra hosszú éveken keresztül a szülői munkaközösség elnöke készítette fel műsorral a gyerekeket. Évzárókor bálat tartottak.

1959-től a megszűnésig a Baranyi házaspár tanított Felsőpáloson. Mivel mindketten tanítók, a felső tagozat tanítása nagy felkészülést kívánt. A központi tanterv meghatározta melyik órán melyik tananyagot kell tanítani. Heti terv készítése volt kötelező: egy hétre az órák anyagát. Erre ment a vasárnap délután. Három önálló és egy közvetlen óra volt egy osztálynak. Az óra menete: önálló munka kiadása, 5 perc (hogy ennyi idő alatt ki tudja adni, ahhoz jó volt a heti és napi terv); közvetlen foglalkozás; óra végén ellenőrzés (erre is fel kellett készülni).

Csak a második óra után volt 20 perc szünet uzsonnázásra. 12 óra 30 perckor fejeződött be a tanítás. Ekkorra jött a délutános csoport. Ők 16 óra 45 percig voltak az isko­lában. Sűrűn jöttek a szakfelügyelők, megnézni, hogy betartják-e a tanterv követelményeit. Tanév elején le kellett adni az órarendet a központi iskolához, onnan küldték tovább. Erről választotta ki a szakfelügyelő, mikor melyik iskolához megy, milyen órára. Jegyzőkönyvbe a hibákat és jó tapasztalatokat írták be. Az ellenőrzések során a gyerekek nagyon megijedtek, ezért ritkán sikerültek jól ezek az órák.

Két csoportban tanítottak: egy csoportban 30-35 fő tanult. A létszám fokozatosan csökkent. Oka: a falu kezdett kiépülni, a tanyáról a faluba költöztek az emberek.

A villany hiánya rányomta bélyegét a tanításra. Nem tudtak lemezjátszót, magnót, írásvetítőt használni.

A Baranyi házaspár jobban szeretett tanyán tanítani, mint faluban. A gyerekek sokkal ragaszkodóbbak, tisztességtudóbbak voltak. Otthon is így nevelték őket. Közvetle­nebb kapcsolat alakult ki. A tanító nyomon tudta követni a gyerekek haladását. Jobban megismerték egymást. Sokkal érdeklődőbbek is voltak.

Ismeretterjesztő előadások az 1960-as években is folytak. A Csólyos II. számú iskolánál csütörtökönként Balázs Alajos és Balázs Alajosné tanítók tartottak előadásokat, “beszélgető estek” formájában. 74

A tanítók, tanárok politikai nézeteit próbálták befolyásolni. 1961-ben állami ideológiai oktatásban négy, a helyi pártoktatásban hat fő vett részt. Felföldi László igazgató szerint: “Nevelőink többsége kivette részét a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, aktívan.”

Ezen a tanácsülésen Balázs Alajost kinevezték kulturális ügyvezetőnek. Feladata volt: együttműködni a kultúrház igazgatójával, irányítani a külterületi iskolák kulturális munkáját. 75

Az ideológiai oktatást próbálták kibővíteni. Az egyik tanácsülésen határozatot is hoztak: “Az előírt családlátogatásokat tegyék meg. Használják fel a kettős nevelés megszüntetésére, és annak káros következményeire hívja fel a szülők figyelmét: az iskolában szociális szellemben folyik a nevelés, míg otthon a klérus befolyása alatt ennek romboló következményei lehetnek a gyerek lelkében.”

Az 1960/61-es tanév oktató-nevelő munkájáról szóló beszámolóban az igazgató -Felföldi László – megemlíti a hitoktatást: “Örvendetesen tapasztaltuk, hogy a hitoktatásra jelentkezettek többsége ritkán, vagy egyáltalán nem vesz részt a hittanórákon.” Megjegyzi továbbá: “Tanulóink ebben az évben is sokat fejlődtek a közösségi érzés, magatartás terén.” 76

Az 1961/62-es tanévben beindult az orosz nyelv tanítása a központi iskolában. Ezért sokan átiratkoztak a tanyai iskolákból is.

Az 1963. évi költségvetésben a Csólyos II. számú és az Alsópálosi iskola felújítására is gondoltak.

A központi iskolánál több szakkör működött az 1963/64-es tanévben: színjátszó-, bábszakkör, sőt tánctanfolyam is indult. A távolabbi tanyákról kevesen jártak ide. A tanyai iskolákban színdarabokat tanultak be. A Csólyos I. számú és az Alsópálosi isko­lánál tartottak előadást.

A tanyai iskolák munkája ellen már 1964-ben elkezdődött a “hadjárat”: “Talán a tanulók tudják lemérni legjobban, hogy mi a különbség az osztatlan tanyai és az osztott községi osztály között. Mennyivel többet és szilárdabb ismereteket kapnak a tanulók.”

E tanév során a dolgozók iskolája munkájába a tanyai iskolák is bekapcsolódtak. A Csólyos II. számú és a Csólyos I. számú iskolánál működött felnőttoktatás. A Balázs házaspár, Gyöngyösi József és Gorócz Albert tanítóknak mondtak ezért köszönetet.

A tanácsülés beszámolója szerint: “Egészséges kritikai szellem van kialakulóban. Az elvtársaknak szívügye az iskola. Új tantárgyakat vezettek be. A régi tantárgyak anyaga megváltozott. A kor szellemének megfelelő tartalommal rendelkeznek.” A szellemi légkör lehetett megfelelő a kornak, az iskolában mégis fáztak a gyerekek: “A téli tüzelő mennyisége biztosított. Hiba azonban, hogy a TÜZÉP csak úgy hajlandó szállítani jó szenet, ha lignitet is tekintélyes mennyiségben átveszünk. Bizony ez utóbbit alig-alig tudjuk elhasználni a kalóriaszegénység miatt. Így mennyiségileg több szénre van szükségünk. Kályhák javítását eszközöljük.” 76

Az 1964/65. tanév munkáját néhány szóval így jellemzi Felföldi László: “E tanév, mely a jó munka végzésének érzésével mögöttünk van a Párt VIII. kongresszusának célkitűzéseit megvalósító év volt.”

E tanév végén 38 végzett tanuló közül 30 jelentkezett továbbtanulásra, 21-et vettek fel. Ez jó aránynak tekinthető, mert 1958-ban csak 4 tanuló tanult az általános iskola

befejezése után. Mezőgazdasági szakterületre senki sem jelentkezett. 78

1966-ban folyamatban volt a Csólyos I. számú és a Felsőpálosi iskola felújítása, valamint a felsőpálosi iskola villamosítása, amely csak 1968-ban fejeződött be. 79

Németh József egy 1972. évi VB ülésen előterjesztette a tanács feladatait az ifjúsággal kapcsolatban: “A tanácsok feladatait az 1971. évi IV. törvény (Ifjúsági Törvény) fejezeteinek sorrendjében vesszük számba. Feladat:

b.) A külterületi és tanyai iskolák működési feltételeit a társadalmi segítő mozgalom mellett is állandóan figyelemmel kell kísérni és segíteni azok jobb ellátását. A tanyai iskolák villamosításával az iskolák a környező lakosság közművelődési központjává válnak. Ehhez természetesen hozzátartozik a közművelődési tevékenységet végzők fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülése is.

e.) Az általános iskolák körzetesítését, kollégiumok létesítését, a diák- és napköziotthon hálózatot tovább kell bővíteni. Ehhez a tanácsi és társadalmi forrásokat ésszerűen kell összevonni a jövőben is.” 80

Érdemes megfigyelni az előterjesztés e két pontját. A b.) pont javasolja a tanyai iskolák fejlesztését, az e.) pont viszont a körzetesítést irányozta elő.

Dobos Lászlótól, az általános iskola igazgatójától megtudhatjuk: “A szülőkkel fenntartott jó kapcsolat eredménye, hogy a múlt tanév kezdetére a Felsőpálosi és az Alsópálosi iskolákban megszüntetik a felső tagozatot. Ezzel párhuzamosan osztott osz­tályokat szerveztünk a Központi iskolában. Ezzel megszüntettük a tanyai iskolákban az 5-8. osztályos összevonást, mely fontos oktatáspolitikai lépés volt. … A két tanyai iskolánál felszabadult nevelőt a központi iskolában alkalmaztuk a szakrendszerű oktatás megszervezése során … A megszűnt létesítmények bútorát, eszközeit a szükségleteknek megfelelően felhasználjuk.” 81

Az 1974/75. tanév folyamán már kevés tanuló tanult a tanyai iskolákban. Németh József tanácselnök egy VB ülésen mégis foglalkozik a tanyai iskolák villamosításával: “A külterületen az utóbbi időben két tanyai iskola lett villamosítva, míg egy tanyai iskola korábban, egy tanyai iskola pedig aggregátoros megoldással került villamosításra.”82 Az “utóbbi időben” villamosított iskolák tanítói és tanulói jobban örültek volna, ha hamarabb megtörténik ez. Akkor nagyobb szükség lett volna rá.

1976-ban megszüntették a Felsőpálosi iskolában az oktatást, a tanulók létszámának csökkenése miatt Baranyi József tanítót áthelyezték a napközi otthon vezetőjének. 83

Siska János VB titkártól megtudhatjuk, hogy elnéptelenedés folytán a Felsőpálosi és az Alsópálosi iskolákban is megszűnt a tanítás. Javaslata: “Az épületeket községtől való távolsága miatt más közintézmény részére felhasználni nem tudjuk, ezért javaslom, hogy a VB ezen iskolákat értékesítse.” Javasolta még, hogy az értékesítésből származó bevételt a Művelődési Ház építéséhez használják fel. 84

A tanyai iskolák megszüntetését ennyivel el is intézték. A továbbiakban nem esik szó róluk.

Az Alsócsólyosi iskolában 1977-ben fejeződött be az oktatás. Ezt azonban sem VB ülésen, sem tanácsülésen nem említették.

Csólyos I. számú iskola  
A tanító neve Mikor tanított?
Nagy István 1901/02
Móczár Albert 1902-04
Kiss László 1904
Seres József 1920-?
Herr Róbert 1921/22
Herrné Petheő Margit 1921/22
Kossey Géza 1924/25
Nánay János 1930-1956
Nagy András 1945-50
Sisák Hermina 1945-50
Kakas I-né 1951/52
Hevér Erzsébet 1952-56
Á. Furus Piroska 1956-58
R. Nagy Rozália 1957-60
Gyöngyösi József 1956-1964
Gorócz Albert 1961-64
Dobó Irma 1964-68
Palatínus János 1964-69
Kovács Erzsébet 1968-73
Kollár Lajos 1969/70
Bitó Alajos 1970/71
Pálinkó Katalin 1973/74
Csólyos II. sz. iskola  
A tanító neve Mikor tanított?
Berényi Üveges Gyula  
Geiszler Péter  
Sípos Jenő 1921/22
Szabó István 1924/25
Hanga Sándor 1926-40
Pintér Gizella 1937/38
Schlemmer Mária 1938-40
Keserű Mihály 1940-57
Keserű Mihályné 1947-57
Balázs Alajos 1957-69
Balázs Alajosné 1957-69
Bodor Miklós 1969-71
Kiss Józsefné (Antal Mária) 1970-75
Antal Mária 1975-77
Felsőpálosi iskola  
A tanító neve Mikor tanított?
Basity József 1914-48
Borbényi János 1948-50
Nagy András 1950-51
Felföldi László 1951-57
Felföldi Lászlóné 1951-57
Móczár Jolán 1955
Dobos László 1957. aug.-dec.
  1958/59
Dobó Ferenc 1957-59
Baranyi Józsefné 1959-73
Baranyi József 1959-76
Alsópálosi iskola  
A tanító neve Mikor tanított?
Martus Pál (“Sánta” tanító) ?
Payer Anna (Orosz Józsefné) 1917-53
Orosz József 1926-53
Hudoba József 1953-56
Hudoba Józsefné 1953-56
Farkas Ilona 1956/57
Rácz Ottilia 1956/57 1959-73
Nagy Nándor  
Kovács Tibor 1959-62
Csordás Margit 1958-59
Gyöngyösi József 1970-73
Balázs Alajosné 1973-74
Központi iskola  
Tanító neve Mikor tanított?
Hudoba József 1956/57
Hudoba Józsefné 1956/57
Felföldi László 1957-61
Felföldi Lászlóné 1957-961
Halácsi Tivadar 1958/59 1962-93
Nagy Nándor 1959/63 1973-91
Retkes Istvánné 1961/62
Nánay János 1961/62
Kovács Tibor 1961/62
Szabó Aranka 1961-63
Pap Jenő 1962-65
Pap Jenőné 1961-64
Dobó Irma 1963/64
Halácsi Tivadarné 1962-94
Pekó Sándor 1962/63
Gorócz Albert 1962/63
Félegyházi Kiss Lajos 1963/64
Félegyházi Kiss Lajosné 1963-67
Bálint Péter 1965/66
Szabó Istvánné 1966-80
Szabó István 1966-70
Végh Ferenc 1969/70
Dobos Lászlóné 1970-
Dobos László 1970-
Kovács Erzsébet 1970/71
Horpáczi Ferencné 1970-
Kapás Ferencné 1971-
Bitó Alajos 1971-
Bitó Alajosné 1973-
Baranyi Józsefné 1973-91
Baranyi József 1976-
Bálint Katalin 1974-77
Bárkányi Mária  
ifj. Baranyi József  

A csólyospálosi iskolák létszámának változása kezdetektől napjainkig

Tanév Alsópálos Felsőpálos Csólyos II. Csólyos I. Központi Összesen
1914/15 42  
1917/18 88        
1918/19 84 _        
1919/20 86        
1920/21 83        
1921/22 86        
1922/23 84        
1923/24 84 51        
1924/25 86 44        
1925/26 96 39        
1925/27 92 44        
1927/28 95 50        
1928/29 92 56      
1929/30 97 59  
1930/31 105 59 68 63   295
1931/21 111 62 110 72   355
1921/33 67 107 87  
1933/34   59 120 73    
1934/35 56 113 73 .
1935/36 105 86
1936/37 90 90 .
1937/38 123 82 94 .
1938/39 132 64 106 .
1939/40 112 59 102 105 378
1940/41 112 69 102 114 397
1941/42 138 61 108 121 428
1942/43 137 57 115 132 441
1943/44 125 60 121 131 437
1944/45 137 56 130 79 402
1945/46 139 109 95
1946/47 125 63 122 117 427
1947/48 119 63 112 109 403
1948/49
1949/50
1950/51
1951/52
1952/53 109 65 102 113 389
1953/54 102 58 92 122 374
1954/55
1855/56 95 62 82 113 352
1956/57 60 47 61 82 88 Cs.III.338
1957/58 63 44 70 83 84 Cs.III.344
1958/59 54 36 63 68 82 Cs.III.303
1959/60 58 50 46 69 81 Közp.304
1960/61 55 58 59 56 94 322
1961/62 58 60 50 53 100 321
1962/63 50 56 47 47
1963/64 46 56 44 47
1964/65 51 61 42 50 109 313
1965/66 57 63 39 50 95 304
1966/67 51 52 35 41
1967/68 57 46 30 38
1968/69 58 44 30 36 106 274
1969/70 53 46 21 28 114 262
1970/71 52 40 24 27
1971/72 53 37 13 9
1972/73 47 37 14 6
1973/74 12 15 16 11
1974/75 18 10  
1975/76 13 13
1976/77 13
1977/78 9 181 190
1978/79
1979/80
1980/81 168 168
1981/82 170
1982/83 181
1983/84 198
1984/85 199
1985/86 206
1986/87
1987/88 217
1988/89 209
1989/90 211

 

Jegyzetek

  1. Bitó Alajosné: Csólyospálos község monográfiája (Kézirat) 1984. 5.
  2. Orosz Józsefné önéletrajzából (Kézirat)
  3. Lajkó Kálmánné Szekeres Erzsébet (1911) visszaemlékezése
  4. Ifj. Orosz József (1929) visszaemlékezése
  5. Szögi Lajosné Fodor Erzsébet (1921) visszaemlékezése
  6. Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia Hivatal, Gazdálkodási iratok
    A Nevelők Lapja, 1953. április 4.
  7. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kiskunfélegyháza, (BKML Kkfh) Képviselőtestületi jegyzőkönyv (KJ) 5/898
  8. BKML Kkfh KJ szám nélkül ugyanabban a könyvben található.
  9. BKML Kkfh KJ 199/899
  10. u. o. 3548/899
  11. u. 0.6437/899
  12. u. o. 7755/899 Végül a harangállítás nem valósult meg.
  13. u. o. 7949/899
  14. u. o. 6581/900
  15. u. o. 6297/900
  16. u. o. 6297/900
  17. u. o. 6298/900
  18. u. o. 6740/900
  19. u. o. 6842/900
  20. u. o. 2280/900
  21. u. o. 104/900
  22. u. o.l 1172/900
  23. u. o. 7371/900
  24. u. o. 8593/900
  25. u. o. 10121/900
  26. u. o. 11531/900
  27. u. o. 10266/900
  28. u. o. 11824/900
  29. u.o. 11490/900
  30. u. o. 11761/900
  31. u.o. 11794/900
  32. u. o. 5127/901
  33. u. o. 5122/901
  34. u. o. 5140/901
  35. u. o. 7459/901
  36. u. o. 9704/901
  37. u. o. szám nélkül ugyanabban a könyvben
  38. u. o. 157/901
  39. u. o. 10827/901
  40. u. o. 11516/901
  41. u. o. 11802/902
  42. u. o. 7303/902
  43. u. o. 10826/902
  44. u. o. 12305/902
  45. u. o. 1305/903
  46. u. o. 1305/903
    u. o. 10933/903
  47. u.o. 11624/903
  48. u. o. 3890/904
  49. Rácz Jánosné Gémes Anna (1913) visszaemlékezése
  50. BKML 108/920 Római Katolikus Iskolaszék Iratai
  51. u.o. 235/920
  52. u. o. 22/924
  53. Csólyospálosi Általános Iskola Leltárai 1948. június 19.
  54. BKML KJ 8629/911
  55. u. o. 3047/908
  56. u. o. 10517/914
  57. u. o. 12442/922
  58. u. o. 6304/924
  59. u. o. 17884/924
  60. u. o. 8004/925
  61. Keserű Mihály (1913) visszaemlékezése.
  62. Tóth Imre (1918) és Tóth Imréné Daka Erzsébet (1921) visszaemlékezése
  63. Lovag Sándor: Százhúros hegedű, Budapest 1943. 10.
  64. Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia 1940. szeptember 7-i gyűlés.
  65. Kunsági Hírlap, 1936. augusztus 30.
  66. Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia, Iskolákkal kapcsolatos iratok 282/1948
  67. Csólyospálos Képviselőtestületi Jegyzőkönyvek, 1948. június 10.
  68. Csólyospálosi Általános Iskola iratai.
  69. Csólyospálosi Általános Iskola, Anyakönyvek
  70. Csólyospálosi Tanácsülési Jegyzőkönyvek 1959. augusztus 18.
  71. Csólyospálos Végrehajtó Bizottság Jegyzőkönyve 1962. május 7.
  72. Csólyospálosi Tanácsiülési Jegyzökönyvek 1969. augusztus 18.
  73. u. o. 1970. november 10.
  74. u. o. 1960. június 6.
  75. u. o. 1961. február 11.
  76. u. o. 1961. június 3.
  77. u. o. 1964. augusztus 27.
  78. u. o. 1965. augusztus 27.
  79. u. o. 1968. augusztus 24.
  80. u. o. 1972. május 17.
  81. u. o. 1974. október 9.
  82. u. o. 1974. október 9.
    Baranyi József visszaemlékezése.
  83. Csólyospálosi Tanácsülési Jegyzőkönyvek 1976. december 15.
  84. Juhász Antal (1969) visszaemlékezése.